Irodalmi Szemle, 1974
1974/8 - FIGYELŐ - -noé-: Peter Jaroš: Vallomások
szekötő törzseket osztottak be, akiknek jeladata a magyar parancsnokok ellenőrzése, befolyásolása és az átállás megakadályozása volt" — olvashatjuk az erről szóló dokumentumban (250. 1.) Ez sem segített — az 1. magyar hadsereg 24. hadosztálya pl. átállt a szovjetekhez, s hozzájárult a Prága felé vezető út szabaddá tételéhez. b) a Felkelés magyar harcosainak száma — Pintér István szerint — „hozzávetőleges adatok szerint is 3—4 ezer’’ körül mozog (252. 1.); c) a magyar partizánok „elsősorban szlovákiai magyarok” voltak (uo.) d) objektív történelmi tények, hűvös adatok szentesítik Fábry Zoltán szenvedélyes hitvallását, amely szerint „A szlovenszkói magyarság éltető, megtartó, igazoló eleme az antifasizmus volt.” (Vigyázó szemmel, 260. 1.) 3. „A VALÓSÁG NEHÉZ NYOMAIT KÖVETVE.” A történelmi tanulmányok mellett a kötet Harcosok emlékei című fejezetében Alekszej Aszmolov, Kardos Éva, Kun Imre, Keleti Ferenc, Nógrádi Sándor és Fábry József memoárjait olvashatjuk. A Hősök, hőstettek ciklus legjobb riportjainak a stílusa már-már a szépirodalomét súrolja; a történelmi okfejtés, az adat- és tényközlés mellett előtérbe kerül a megjelenítés, az ábrázolás. Sorsok, jellemek, pozitív és negatív emberi tulajdonságok, bátorság, helytállás, szenvedés, tragikum, könny, vér és mosoly — a harcok belső lélektani vetüle- te, tömény emberi valósága — kavarog előttünk. íme egy mozaik: karácsonykor —- géppisztoly- és puskatöltényekkel, kézigránátokkal feldíszített fenyőfácska mellett — „Az egyik szlovák fiú éjféli misét is tartott. Kár, hogy nem értettük szavait, mert szlovák bajtársaink igencsak jól mulattak az ejtőernyőből készült reverendában mókázó társukon." (65. 1.) Egy újabb filmkocka: az agyongyötört férjéhez induló Tóthnét berzétei asszonyok állítják meg az úton. „Ök már megjárták Rozsnyót. Hazafelé jöttek. Amikor észrevették Tóthtnét kosárral a karján, egymásra néztek: most mit tegyünk? Az egyik nénike szótlanul karon fogta, elvette tőle a kosarat: — Mariska, ne menj már te Rozsnyóra. A szíved is megszakadna. A város főterén százesztendős geszte nyefa. Hogy össze nem rogysz szomorú terhed alatt. A hóhérok téged választottak bitófának.” (153—154. 1.) 4. A NAGY TÉMA. Ha igazak a tények [a magyarok s ezen belül is a szlovákiai magyarok jelentős antifasiszta harca), ha igaz a Fábry-axióma, hogy nemzetiségünk „éltető, megtartó, igazoló eleme az antifasizmus volt”, miért nincs ennek számottevő vetülete irodalmukban is? Egri Viktor néhány írása, Lovicsek Béla drámája (Tűzvirág), Lányi Menyhért színműve (Magaslati levegő) és néhány vers — mindössze ennyit tudunk róla felmutatni. A korfordulók, a nagy társadalmi mozgás, az eszmék harca mindig is vonzotta a prózát. Emberi sorsaival, megpróbáltatásaival, eszmei-erkölcsi-lélek tani hátterével a Felkelés mindenképpen „nagy téma”. Éljünk ezzel a lehetőséggel, ha nem akarjuk, hogy a magyar partizán képét szlovák regényben — ott is csupán mellékszereplőként —, Jilem nický Krónikájában lássuk csak viszont.-bai Peter Jaroš: Vallomások „... az impresszionizmus óta minden képet első személyben festenek .. Nathalie Sarraute Igazat kell adnom azoknak az elméletíróknak, akik a próza átváltozása biztos jelének, a modern prózaírás meghatározó jegyének tudják a cselekményesség, illetve az epikus történetek hiá nyát, mondván, hogy ezek helyébe az állapotok és helyzetek tanulmányozása lépett. Ha a Kastély írójának műveit, Joyce, Virginia Woolf és Proust regényeit, vagy — időben közelebb álló példákat sorolva — Camus és a francia „új regény” művelőinek írásait vesszük számításba, a fönti megállapítás mindenképpen helytálló. Érdemes elgondolkodnunk az epika ilyetén pálfordulása fölött; vajon befolyásolta-e a film megjelenése a prózaírást, s az epika eszköztárából, eldobált fegyvereiből mennyit használt fel a filmművészet; vonhatunk-e párhuzamot a festmény és a fotó, illetve a regény és a film közötti rokonság vagy villongás, ellenségeskedés között?
