Irodalmi Szemle, 1974
1974/7 - HAGYOMÁNY - Párkány Antal: Szenc múltjából
A krónika szerint a XIII. századból erednek a lakosság nemzetiségi összetételére vonatkozó első adatok, mely szerint a magyarokon kívül nagy számú német, és — feltételezhetően — a Nagymorva Birodalom idejéből származó szláv eredetű lakosság él ezen a területen. A német és szláv lakosság régi ittlétét bizonyítják a mai szenei családnevek is, mint a Gottgeisellek, Obergesellek és mások, vagy a magyar értelmű, de szláv eredetre utaló — most is várost lakó — Morvayak és Tóthok vezetékneve. Szencen és környékén tehát egy nyelvet beszélő, egységes lakosság nem alakult ki, sőt a XVI. század közepéig, az erős bevándorlások következtében a németség volt túlsúlyban. A korábbi évszázadokban a háborúktól viszonylag megkímélt várost a mohácsi csatavesztést követő belharcok, a török hadjárat, majd a rendi felkelések és szabadság- harcok kemény próbára tették. A nemesség egy része által megválasztott .. trónigénylő Habsburg Ferdinánd hadai... a Zápolyahű falvakat felégette ... Ekkor Báthory András, hogy a vidéket benépesítse, 1621-ben a török elől menekült kúnsági magyarokat telepíti le. Röviddel ezután Szencet ismét felégetik... A török pusztításai mellett ugyancsak sokat szenvedett... a fejedelmi viszálykodások miatt. Bocskay István 1605-ben ejti hatalmába Szencet. Bethlen Gábor hadairól Pázmány Péter igen lesújtóan ír: ... elpusztították az szép földet, most visszakászálódnak... itt Szempcz táján vannak immár... 1663-ban itt gyülekezett a nemesség az előrenyomuló tőrök útját állandó. 1683-ban Thököly Imre erdélyi fejedelem fordul meg nálunk, majd 1704. május 4-én a II. Rákóczi Ferenc ellen vonuló Heister osztrák tábornok seregei égetik fel Szencet. A háború okozta szenvedéseket még növelték a különféle vallási villongások. Thurzó Elek idejében lutheránus a község, lévén ő maga is evangélikus. 1562-ben alig van evangélikus, majd 1613-ban ismét nagyobb számmal vannak. Nem egyszer megesett, hogy a nép nem tudta, hogy milyen vallású, mert a vallás ... állandóan változott.5 A lakosság nyelvi hullámzását — a középkor korszellemének megfelelően — éppen csak érinti a krónika, ellenben pontos adatokat nyújt a városlakók vallásának alakulásáról. Szencen a római katolikus plébánián kívül „... magyar evangélikus egyház volt... és a protestánsoknak is volt templomuk. A pozsonyi országgyűlés 1647-ben 400 templomot vett el a protestánsoktól, és köztük a szeneit is.”6 A krónikás szavaiból a büszkeség szól, amikor azt írja: „Mondanom sem kell, hogy a szenei és környéki reformátusok sokat köszönhettek a XVII. század egyik nagy vallásvezetőjének, Szenei Molnár Albertnek, Kálvin tanai legtanultabb képviselőjének .. .”7 1574. augusztus 30. Szenei Molnár Albert születésének pontosan ismert időpontja, mert — huszonkét éves korától vezetett — naplóját is ezzel kezdi: „Natus sum in oppido Szencz, anno redemptionis humanae 1574. XXX. Augusti.. .”8 Születése a város történetének valóban egyik legkiemelkedőbb dátuma, mert nevezetes szülötte által Szene neve az irodalomtörténetben is közismertté vált. A krónika — az iskola és a népművelés kapcsán —, külön fejezetet fordít Szenei Molnár Albert életrajzának az ismertetetésére. Az utólag betoldott rész azonban az általánosan tudott adatokon kívül újakat nem tár fel, sőt Szenei Molnár elődeinek származásáról, foglalkozásáról, szülőháza helyéről és a várossal kapcsolatos levelezéséről sem tesz említést. A régi szenciek állítása alapján Szenei Molnár Albert elődei a város legrégibb lakói közé tartoznak. Nevük — szerintük — ősei mesterségéből ered, akik molnárok voltak, s vízimalmuk a „Malomzugla” elnevezésű helyen állott. Molnár Albert a szenei alsóbb iskola elvégzése után megkezdte az akkori idők vándordiákjainak életét. A feljegyzéseiben ugyan gyakran, de csak szűkszavúan emlegetett szülővárosával levelezés útján tartott kapcsolatot. A Szencre írt levelek azonban — sok más itteni, reá vonatkozó adattal együtt — elvesztek. Így csak azok 5 Uo. 2. 1. 6 Uo. 4. 1. ^ Uo. 8 Dézsi Lajos: Szenei Molnár Albert naplója, levelezése és irományai. Budapest, 1898. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. 3. 1. Az idézet fordítása: Szencz városban születtem, az emberi megváltás 1574. évében, augusztus 30-án.
