Irodalmi Szemle, 1974

1974/7 - HAGYOMÁNY - Tőzsér Arpád: Szenci Molnár Albert

szánsz ember! A bibliában ennek a résznek jóval kisebb a súlya. Károlyi csak „napjaink számát” akarja tudni, hogy „járhassunk bölcs szívvel.”

Ez a természet jegyében munkálkodó ember később, egy-egy hasonlat, költői kép részeként, még számos esetben feltűnik. S ezek a képek mindig akkor a legköltőib- bek, ha a világ anyagszerűségét festik, vagy valamilyen mesterség köréből származnak. A 12. zsoltárban például költőnk így ír az isten igazságosságáról:

...................mondásl oly Igazak,

M

int az drága ezüst, kit az tűzben Az ötvösök kohókban tisztítottak,

És hétszer megeresztettek szépen.

Ez a tény megint csak a reneszánsz költő és polgár érdeklődésének irányát jelzi. De erre az irányra következtethetünk az ember testi mivoltát leíró zsoltárokból is. Az alábbi példák a 22. és a 139. zsoltárból valók:

Könnyhullatásim mint az vizek folynak,

És csontaim helyekből kimozdolnak,

Szivem mint viasz olvad, bélim fájnak Sebek miatt.

Minden erőm mint cserép elszáradt,

Száraz nyelvem az ínyemhez ragadt,

Porba vetél engem, érzem kínját Halál mérgének.

Te alkottad veséimet, Midőn jormálál engemet, Az én anyámnak méhében, Betakarítottál szépen.

Tudtodra volt minden csontom, Midőn engemet csudaképpen Az föld alá dugtál rejtőkben.

Az ember fiziológiája először áll itt magyar versbe. Szenei Molnár (s a biblia) közvetlen célja persze az emberi szenvedés leírása, hiperbolizálása, de leírásaiból (akárcsak Leonardo szintén más célú anatómiai vázlataiból) az embert is objektumként szemlélő reneszánsz művész néz ránk.

b) A zsoltárok hőse: a változó ember

Szenei Molnár Albert 1596-tól, tehát huszonkét éves korától naplót vezet, s élete minden eseményét megörökíti. Sőt naplója elején összefoglalóan elmondja azt is, hogy huszonkét éves koráig ml történt vele. Ezt az oknyomozó, életének eseményeit előre-hátra összefüggésekbe hozó művet nem tekinthetjük másnak, mint ami: a reneszánsz író és tudós tudatos felkészülésének a munkára. Ez az író tudja, hogy az ember fejlődése végtelenül bonyolult folyamat, s megértéséhez minden apróság fontos lehet, ezért veszi leltárba életének minden mozzanatát. E munka eredményeképpen előttünk áll az író szinte lélektani pontosságú fejlődésképe. Ismerjük szülővárosában, Szencen eltöltött gyermekkorát, a későbbi vándordiák kalandjait Győrött, Göncön, Debrecenben és Kassán, tudjuk, hogy harmincegy éves németországi tartózkodása során nemcsak Németországot, de Svájcot, Olaszországot, Csehországot és Hollandiát is bebarangolta, tudjuk, mennyit szenvedett a németországi lutheránusok felekezeti türel-