Irodalmi Szemle, 1974
1974/6 - Solovič, Ján: Meridián (Befejező rész)
Ján Solovič (Befejező rész) Harmadik felvonás Szombat este. A szín változatlan, a heverő rendbetéve, a megtierített asztalon a vacsora maradványait látjuk. A család minden bizonnyal már jóval előbb megvacsorázott, de a hirtelen toe- sötétedés hangulatában ülnek — senkinek sem akarózi'k megtörni a csendet. Feszült a légkör. Miki elszántan előrehajol, és magához veszi a gyufát. A többiek figyelik. A dobozt az asztal sarkára állítja, de anyja a második próbálkozás után energikusan elkapja az orra elől. A távolból vonatzakatolás hallatszik. Tamás föláll és az ablakhoz megy. A gyorsvonat elrobog. Tamás az időt méri, majd bosszúsan inkább magának, mint másoknak szánva, megszólal. 1. jelenet Tamás, Ilja, Miki és Éva. Tamás: Szörnyű. Majdnem kerek száz perc a késése. Borzalmas. Ezeknek lassan már semmi se számít. (Bemegy a hálóba.) Ilja: (anyjának és öccsének, az asztalnál). íme! Hallottátok? Éva: Ilja, könyörgöm! Ilja: A Meridián egy órát késik. Ez n0ki szörnyű. Sőt, borzasztó! Meglátjátok, mindjárt fölhívja az állomást. Egy vacak gyors miatt. De hogy itthon minden a csőd szélén áll.. . Miki: Hagyd már a fenébe. Éva: Miki megírja a fellebbezést. Tamás: (megáll az ajtóban). Tizenöt napon belül. Ilja: Azt képzelitek, hogyha a fellebbezése mögött nem áll majd senki, akkor lesz eredménye? Jön majd a papír, ugyanolyan, mint ez a mai. Tamás: Miért ugyanolyan? Ilja: ('szünet után). Vagy úgy? Értem. Tamás: Mit értesz? Hja: Hogy az ő esetében hajlandó leszel strapáim magadat. Miki: Nem fogja. Ilja: Hogyan? Miki: Megtiltom neki. Egyszerűen nem igénylem. Éva: Hallgass! Miki: Ha a fellebbezésem után sem atoad ott hely, dolgozni fogok. Ilja: Érettségivel. Mindenütt epedve várják a gimnáziumból szalasztott szakembereket. Miki: Októberig -a brigád is megfelel. Éva: Hát október után? Miki: Bevonulok. Ilja: Nagyszerű távlatok! Ott megszerzed a jogosítványt, és két év múlva ... Miki: Taxis leszek. meridián
