Irodalmi Szemle, 1974

1974/5 - Dömötör Teréz: Meg akarják javítani

Szeretne átmenni Bözsi szobájába. Szívgörcsöt szimulál, azután, mintha kísértettől félne, gyönge hangon kéri át magát a másik szobába. Megteszik.

Nappal is fekszik. Bözsi ott van mellette. Ollóval kinyitja a kilincs nélküli ablakot, vígan kokettál a fiúkkal.

Délután gyónás a kápolnában. Juliska még „beteg". A káplán hozzá jön és az ágy szélére ül.

Elkezdi a gyónást, néhány bűnét sorolja. A káplán várja a hatodik parancsolat megszegését is. Hogy nem beszél róla, megkérdi: — Paráználkodtál is? — Ártatlanul néz rá, letagadja. Ö tiszta! A pap örül neki, szent dolgok érdekében agitál. A lány kissé lecsúsztatja válláról a kendőt. A pap áttüzesedik kerek válla nézésében, szeme és beszédje zavarodik a közelségétől, reszket, nagy erőlködéssel tartja vissza magát — kis híja, hogy nem szegik meg a hatodik parancsolatot.

Orvosi vizit, kisült, hogy már gyereke volt. Vizes tejet találtak a mellében.

A gondnok meg a pap nem hitték el.

A felügyelő néninek kirobbantottat!], hogy mit akart tőle a gondnok. Öt szidták érte. A gondnok nagy úr! Igyekeztek a dolgot elsimítani. Azon voltak mostmár, hogy kitegyék.

Egyszerre megjavult volna?!

Kapott egy ,,prepustenie”-t — elbocsátó levelet — és kinyitották a nagy kaput. Nyelte a szabadságot. Mögötte a javításra megérett intézet. Úgy járt, mint a Sajó kutya: nem merte meginni a csupatejet, mert löttyhöz volt szokva.

Május elseje volt éppen ...

Rákosi Ernő: Ülő akt