Irodalmi Szemle, 1974
1974/2 - HAGYOMÁNY - Szántó György: Anton Straka budapesti kultúrestje
Szünet. 5. a) Gluck: Aria az „Orpheus” c. operából. b) Bartók B.: Három őszi könnycsepp. c) Kodály Z.: Jöjj te hozzám, szép madárka. d) Kodály Z.: A csitári hegyek alatt. Énekli Elek—Ekker Szidi a m. kir. operaház tagja, zongorán kiséri Kósa György. 6. Csehszlovák költők versei magyar nyelven: a) Hviezdoslav—Juhász: Ha tudnák a csillagok. b) Krčméry: A végzet játszik. c) Machar—Franyő: A nyomor. d) Vrchlický—Telekes: Amarus. e) Rázus—Krčméry: Vae Victis! f) Lukáč—Franyő: Ecce Homo! (Szimfonikus költemény, Kővár E. zeneklséretével.) Előadja: Fehér Arthur, szavalóművész. 7. Kósa György: Variációk. Zongorán játssza a szerző. 8. Heltai—Straka: Az orvos és a halál. Mese 1 felvonásban. Előadják a kolónia műkedvelői. A kegyelmes úr — Kővár E. A tanár — Straka A. A tanársegéd — Urban V. A titkár — Drgáč J. Szolgák, ápolónők (A műsorlap szövegébe nyilván időhiány miatt csúsztak hibák. — Sz. Gy.) Már itt is feltűnik egy Ady-vers E. B. Lukáč tolmácsolásában, de Lukác-költemény is Franyő Zoltán fordításában. E kultúrestről beszámolt az akkori budapesti sajtó; pl. a Színházi Élet 1932. évfolyama 8. számának 88. oldalán két felvételt találunk. Az egyik felvételen a Madách-mű Kepler-jelenetében V. Straková és M. Hronský látható. Itt a folyóirat tévesen mondta Strakát a drámarészlet műfordítójának. A másik kép alatt helyes a szöveg. ,A budapesti csehszlovák kolónia magyar kultúrestélyén dr. Straka Antal követségi attasé kitűnő fordításában bemutatta Heltai J.: „Az orvos és halál” című egyfelvonásosát. A képen dr. Straka Antal és Kővár Emil.’ Egy ilyen kultúrest a gondolattól a megvalósulásig alaposan igénybe vehette Straka idejét és energiáját, hiszen nem volt csekélység elintézni a műsor engedélyezését, biztosítani a kellő propagandát és részvételt, a szervezésen felül versek és jelenetek szövegét fordítani, szerepet tanulni, rendezni, próbálni, konferálni stb. A feldolgozatlan Straka-hagyaték egyik aktacsomójában találjuk dr. Szentirmaynak, az Erzsébet Népakadémia főtitkárának 1932. május 12-én kelt levelét, melyben közli Strakával, hogy 23-án, tehát alig 11 nap múlva szabad a Zeneakadémia kisterme, megtarthatja tervbe vett vállalkozását, s tudatva vele az együttműködés feltételeit, azt a reményét fejezi, hogy az est „... olyan előkelő lesz, mint a japán volt, olyan meleg hangulatú, mint a lengyel és az osztrák matiné s erkölcsi sikerén felül anyagilag is sikeres lesz...” Az alant közölt műsorlap tanúsága szerint Straka valóban színvonalas programot állított össze: AZ ERZSÉBET NÉPAKADÉMIA hétfőn, május 23-án a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében CSEHSZLOVÁK KULTŰRESTET rendez. MŰSOR 1. Bevezető 2. aj J. Kríčka: Serenata, op. 30 b) B. Smetana: Polka, op. 7. Előadja: Faragó György, zongoraművész
