Irodalmi Szemle, 1973
1973/4 - HAGYOMÁNY - Szénássy Zoltán: Klapka György, a forradalom katonája
Görgey felhívására Klapka készítette, mert Bayer, aki a művelettel nem értett egyet, beteget jelentett.65 Böhm Jakab — Palotai István Iratok a komáromi várról az 1848—49-es szabadságharcban című tanulmányukban közlik a Klapka parancsnoksága alatt álló I. hadtest külön jelentését a komáromi csatáról.66 Komárom felszabadításával az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat befejeződött. Azok, akik ifjú életüket áldozták az ország legfontosabb erődítményének felmentéséért és megtartásáért, közös sírban nyugszanak a komáromi temetőben. Emlékükre 1887-ben emlékművet állítottk a következő felirattal: „Az 1849-iki szabadságharcban elvérzett s itt nyugvó hős honvédek emlékének állította a kegyelet.“ A győztes komáromi csata után a fősereg vezérkara Görgey, Klapka és Bayer részvételével haditanácsot tartott a követendő hadműveleti terv kidolgozására. Ez a megbeszélés sorsdöntő jelleggel bírt a hadjárat során, mivel itt és ekkor dőlt el, hogy „Buda alá, vagy Bécs ellen.“ Rédvay István a Hadtörténelmi Közleményekben arról ír, hogy az április 28-án Komárom várában megtartott haditanács alkalmával két ellentétes vélemény csapott össze. Klapka Budavár ostroma mellett kardoskodott, Bayer, Görgey vezérkari főnöke pedig az osztrák sereg üldözését javasolta. Görgey Buda mellett döntött, s április 29-én visszafordította seregét.67 Görgeynek ez a lépése nemcsak végzetes volt, hanem örökre vitatott is marad. Oknyomozó történészek és hadtörténészek azóta is számtalan tanulmányban elemezték e nevezetes haditanács lefolyását. Minden valószínűség arra vall, hogy Görgey nem tájékoztatta Budavár valódi erősségéről a vezérkar tagjait, s a vár gyors megvételére gondolva, Klapka maga is a főváros ostromát javasolta. Ennek a föltevésnek a helyességét igazolja az a tény is, hogy mikor Klapka Debrecenbe utazik a hadügyminiszteri tárca átvételére, közbeesőleg megszemléli a budai vár külső erődítményeit, és tapasztalatairól Görgeyt is értesíti. Felhívta figyelmét, hogy Buda várának ostroma teljesen fölösleges erőpazarlás. Zárja körül egy ostromgyűrűvel a várat, aztán haladéktalanul induljon Bécs felé, a vert császári sereg után. Ha az osztrák sereget megsemmisítik, Budavár önként megadja magát. Görgey erre a levélre a következőket válaszolta: „£des Klapka! Azon nézeteddel, hogy Buda ostromával fel kell hagyni, ez egyszer nem érthetek egyet, még pedig azon okból, mert előre látható, hogy az ilyen lépést az egész világ olybá tekintené, mint gyöngeségünk kétségtelen önbeismerését, s mert akkor az ellenség még mindig úgyszólván féllábbal az ország szívében állna, ami bennünket mindenesetre későbbi hadműveleteinkben ki nem számítható módon akadályozni fogna. Ezért el vagyok határozva minden kigondolható eréllyel hozzálátni az ostrommunkálatokhoz. Görgey Artúr“38 A terv fölötte kalandos és műszakilag is nehezen kivihető volt. Amíg ugyanis az ostromágyúk Komáromból Budára érkeztek, sok idő telt el, s a magyar sereg így csak május 17-e után volt abban a helyzetben, hogy az általános ostromot a siker reményével megkezdhesse. Görgey döntése — mint ismeretes — végzetes következményekkel járt. Ha ugyanis a Komáromnál győztes és további egységekkel megerősített honvédsereg összpontosított támadást intéz a császári s&rog főereje ellen, méghozzá Bécs irányában, az egész szabadságmozgalom ügye kedvezőbb fordulatot vehetett volna. Elképzelhető, hogy még a tényleges cári intervenció előtt valamiféle kompromisszum jöhetett volna létre. Az indokolatlan és végzetes „presztízs-hadművelet“, Budavár ostroma ettől a lehetőségtől ütötte el a forradalmi kormányt és hadvezetést. 65 Breit ]. i. m. 107. I. 66 Böhm Jakab—Palotai István (közi.): Az I. (Klapka) Hadtestparancsnokság jelentése az 1849. ápr. 26-i komáromi csatáról. Iratok a komáromi várról az 1848—49-es szabadságharcban. Hadtört. Közlemények 1955. 2. SZ. 199—200. 1. 67 Hadtörténelmi Közlemények 1934. 3—5. füzet 69. 1. 68 A szabadságharc csatái i. m. 168. 1.
