Irodalmi Szemle, 1973
1973/10 - Balázs Béla: Az Új Szó indulása és szerepe kulturális életünkben
magyar dolgozók szocialista hazafisága azt jelenti, hogy teljesítjük állampolgári kötelességeinket, védjük a munkásosztály és a szocializmus érdekeit, az ország nemzeteivel és nemzetiségeivel vállvetve építjük a szebb holnapot, a boldog jövőt, a szocialista Csehszlovákiát. Az Oj Szó külön érdeme, hogy — főleg indulásának első éveiben — maga köré gyűjtötte a csehszlovákiai magyar Írókat, és új tehetségeket fedezett fel. Az irodalmi harmadvirágzás első nemzedékének indulása szinte kivétel nélkül az Oj Szóhoz fűződik. A többi között Fábry Zoltán 1948. december 15-én, Egri Viktor 1949. január 15- én, Szabó Béla 1949. március 5-én, Dénes György (Ifj. Dusik Dániel néven) 1949. szeptember 4-én, Ozsvald Árpád 1950. június 14-én, Mács József 1950. december 1-én, Bábi Tibor 1951. április 27-én jelent meg először verssel, cikkel, illetve elbeszélésével az Oj Szó hasábjain. Az Oj Szó indította költők az első hivatalos elismerést a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és az írószövetség közös pályázatán való részvételükkel nyerték el: .......két f iatal költőnk, Dénes György és Gály Olga... nagy kitüntetésben részesültek. Dénes György a fiatal költők részére kiírt pályázat első díját nyerte el verseiért, Gály Olga pedig, aki a pályázaton kívül kapcsolódott be a versenybe, különdíjat kapott szlovák költők verseinek kitűnő fordításáért... A csehszlovákiai magyar irodalom olyan lesz, amilyenné ők alakítják.” (Egri Viktor: A CSISZ és az írószövetség közös pályázatán kitüntetett költőink; Oj Szó, 1951. október 23.) Az idősebb kortárs jóslata több vonatkozásban teljesült... A csehszlovákiai magyar irodalom belső problémáira vonatkozó első kritikai hang a lap 1950. szeptember 21-i számában jelent meg. Az elmarasztalás Fábry Zoltánt érte. Az irodalmi sematizmus diktálta igaztalan kritikára Fábry Zoltán nem válaszolt. Az Oj Szó később a Magyar Könyvtár munkásságáról, Szabó Béla: Az első ajándék című novelláskönyvéről, majd Egri Viktor: Közös út című színművének a pozsonyi Nemzeti Színházban való bemutatójáról közölt éles hangú bírálatot. Elmondhatjuk, hogy az eltelt negyedszázad alatt az Oj Szó hű krónikásnak bizonyult. Hasábjain rendszeresen foglalkozott a fontosabb ideológiai, politikai, gazdasági és kulturális kérdésekkel. Népszerűsítette a haladó munkamódszereket, segítette a dolgozók alkotó törekvéseit, harcolt a szocialista tulajdonhoz való viszony helyes kialakításáért. Sok egyéb mellett olvasói előtt feltárta a nemzetközi feszültség forrásait, ösztönzött a békeharcra, támogatta a békés egymás mellett élés politikáját és a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapjaként 1948. december 15-én indult Oj Szó 1949. május 1-től napilapként jelenik meg. Fejlécén 1952. május 21-ig „A csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja”, 1952. május 21-től 1960. szeptember 1-ig „Szlovákia Kommunista Pártja napilapja” alcímet viselte. „Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának napilapja” alcímmel 1960. szeptember 1-től jelenik meg. Munkásságáért eddig kétszer kapott magas állami kitüntetést: először Kiváló munkáért (1957-ben), majd (1969-ben) Munkaérdemrendet. A lap történetének jelentős dátuma 1958. november 3. és 1969. január 1. Az előbbi időpont az újság hétfői számainak, az utóbbi a 24 oldalas Vasárnapi Oj Szónak jelzi a megindulását. A vasárnapi Oj Szó megjelenése különösen az irodalmi élet fellendítése szempontjából fontos. A hetilap jellegű szám tekintélyes mennyiségét — általában hat-hét oldalt — biztosít az irodalmi és kulturális vonatkozású írásoknak. Az Oj Sző jelenleg hetente 72 oldalon jelenik meg. Fejlődéséről sokat mond, hogy a hatvanas években átlag csupán 58 000 példányban jelent meg, jelenleg az átlag példányszáma már a 80 ezret is meghaladja. Némelyik vasárnapi száma eléri, sőt meghaladja a 95 ezret. (Az 1972 októberében készült kimutatás adatai.) Munkájáért az említett kitüntetéseken kívül több írásbeli elismerést is kapott. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkársága először 1960 derekán, legutóbb pedig 1972 májusában értékelte az Oj Szó tevékenységét. Az értékelés előterjesztői mindkét alkalommal megállapították, hogy a lap következetesen teljesíti küldetését, a párt irányvonala szellemében megvalósuló népnevelői munkáját.
