Irodalmi Szemle, 1973

1973/7 - JEGYZET - —mond: Kultúra, közösség, közönség (Gondolatok a Jókai-napokról)

süljenek. Magyarán: egy kis szervezéssel és a Csemadok járási bizottságainak együttműködésével el lehetne érni, hogy a legszínvonalasabb csoportok egyike mondjuk Szerdahelyen, a másik Érsekújvárott, a harmadik tegyük tel Párkányban tartson egy bemutatót. A keletre utazó színpadok hazafelé menet fölléphetnének egy-egy útbaeső városban vagy községben. A „portyázásra“ természetesen a komáromi „hivatalos“ fellépés után (vagy előtt) kerülne sor, hogy az ne zavarja a Jókai-napok menetét.

Javasolni persze — főleg a szervezési nehézségeket és anyagi gondokat nem ismerve

— könnyű. Van azonban néhány ok, amely arra bíztatott, hogy ötleteimet papírra vessem és az illetékesek figyelmébe merjem ajánlani. Először is: kultúra és közönség szorosabb, hatékonyabb kapcsolatát szeretném elősegíteni. E téren még van tennivaló. Mert az igaz ugyan, hogy a Jókai-napok országos seregszemlévé terebélyesedett — de csak a Komáromba sereglett szereplőgárda szempontjából. A közönség oldaláról nézve, a rendezvény erősen helyi jellegű. Ahhoz, hogy a Napok Délnyugat-Szlovákia nagyobb részét fogják be, néhány ezerrel több embernek nyújtva művészi élményt (növelve ezzel a Jókai-napok súlyát) az általam említett „tájolás“-ra is szükség lenne. Báiorított a Jókai-napokra kiadott (egyébként nagyon hasznos, mert egy évtized kultúr- krónikáját tartalmazó) műsorfüzet is, melyben többek között ez áll: „... ez az országos seregszemlévé terebélyesedett kulturális ünnepély tizennyolc évvel ezelőtt egy szavaló- versennyel kezdődött.. .“ Ebből az egyszerű eseményből nőtt ki a Jókai-napok mai gazdag formája. A múlt nagy előrelépésről tanúskodik. S kérdem én: Miért ne lehetne lépni még egyet — kultúránk, irodalmunk, közösségünk érdekében — egy még magasaob lépcsőiOk: a még közösségíDb kultúra ielé?

— mond