Irodalmi Szemle, 1973
1973/7 - Kollár, Štefan: Gabonanyomtatás Délszlovákiában
Nyomtatás Fürön (érsekújvári járás, 1970] majorban a szekérről egyenesen az ágyba rakták a gabonát. Martoson a kévéket nyomtatás előtt egy napig szárították. A kötegeket a kör szélétől helyezték el, ka:ásszal a kör közepe felé. Egy ágyba 40 kévét fektettek. Fürön és Szentpéteren a kör közepén helyezték el az első kalászt. A gabonát, a martosi módszerhez hasonlóan, cserépszerűen rakták, így a kalászok az előző sor kévéinek a szárára kerüljek. Ezeken a helyeken 52—84 kéve került egy ágyba, melynek nagysága elérte az 1—1,5 métert is. A kévekötőként használt madzagot vagy gabonaszárat külön kupacba rakták. Ha a kötő szalmából volt, akkor „csípfával“ csépelték (Szentpéter, Für). Viski Károly és Győrfy István említett munkájukban12 a Szeged és Bánság környéki ágyazás módját írják le. V. Urbancová szerint a szegedi ágyazást a harmadik, a bánságit a második csoportba oszthatjuk. Az ágyat lóval vagy szarvasmarhával nyomtatták. 1. Az első módszer szerint a hajtó a kör közepén állt, és helyzetváltoztatás nélkül, kötélen hajtotta körbe a lovakat vagy a szarvasmarhát. A hajtón kívül még három ember vett részt a nyomtatásban. Ezek a szalmát forgatták, és „csípfával“ kicsépelték a kör kerületén elhelyezett kévéket (Románfalu). Ök ügyeltek a tisztaságra is. Az összepiszkított szalmát lapáttal és vödörrel hordták ki az ágyból. Ha már alaposan átnyomtatták az ágyat, a kévéket megforgatták (Rakoncán, Húlban négyszer; Komjáton csak egyszer). Az ágy szalmáját favillával átrázták, a kihullott gabonaszemeket összekaparták, majd folytatták a nyomtatást. A szalmát vagy a csűrben lévő „fiókban“ halmozták fel, vagy boglyákba rakták. A gabonát először megszelelték, majd átrostálták. 2. A második módszer szerint a hajtó újra a kör közepén állt, az állatok viszont egy vonalban nyomtattak. 3. A harmadik esetben az állatok vezetésének a módja az ágy nagyságától függött. Kisebb ágyat a fent említett két módszer szerint nyomtattak. Ha az ágy nagyobb volt, a hajtő nem állt meg a kör közepén, hanem változtatva a helyét, az állatokat a kör 12 A magyarság néprajza. Tárgyi néprajz II. 191—192.
