Irodalmi Szemle, 1973

1973/3 - Vörösmarty Géza: Egy érdekes lelet

A volt Osztrák-Magyar Monarchia területén az Udine—Görz közötti vonalon fekvő Cormons városában élt egy GIO. B. CIPRIANI nevű olasz, aki lefordította Vörös­marty Szózatát az anyanyelvére, és az eredeti magyar szöveggel együtt 1869-ben Velen­cében (Venezia) kinyomtatta a saját költségén. Ezt a könyv kolofonjából állapít­hatjuk meg, ahol ez áll: Proprieta Letteraria Venezia 1869 Tip. del Tempo. Cipriani nem élhetett valami fényes anyagi körülmények között. Erre vall az a levele, amit Pécs „Nagyrabecsült Városi Tanácsának írt 1870. december hő 13-án. íme a levél olasz eredetijének magyar fordítása: „Nagyra becsült Városi Tanács! Bátorítva a tisztelt Pest városhatósága helyeslésétől, melyet a híres Vörösmarty Mihály Szózatának általam készített fordítása iránt mutatott, felajánlom egy példányát a tisztelt Városi Tanácsnak azzal a kéréssel, hogy szintén szíveskedjék nehéz helyze­temet enyhíteni, abból a célból, hogy nyugodtan folytathassam azt a vállalkozásomat, melynek célja a magyar irodalom kincseinek megismertetése Itáliával a két nép közötti megbecsülés és szeretet előmozdítására. A fenti ajánlatommal maradok tisztelettel Gio. B. Cipriani Cormons, 1870. december 13. Nagyra becsült Városi Tanácsnak P é c s.“ Hogy Cipriani miért éppen Pécs városához fordult kérésével, azt csak azzal tudom magyarázni, hogy Vörösmartyt a város díszpolgárává választották, s ezért bízott az anyagi támogatásban. Sajnos, Pécs akkori városhatósága nem hozott érdemi döntést, így a tervbe vett fordítás, ami hivatva lett volna a magyar költők verseinek olasz nyelvű fordítása által megismertetni költészetünket Itáliával, a városatyák szűkkeblű- sége miatt nem valósulhatott meg. A könyv és a levél azonban fennmaradt, s először a város irattárába, majd pedig a megyei levéltárba került. Felmerül a kérdés, hogy ki volt ez a lelkes műfordító, milyen volt életpályája, mit alkotott? Tudomásom szerint mind az olasz, mind a magyar irodalomtörténet meg­feledkezett róla. Sem lexikonok, sem enciklopédiák nem foglalkoznak személyével. Cormons városát az első világháború után Itáliához csatolták. Talán Cormons Városi Tanácsának, a Velencei Városi Könyvtárnak és az Olasz Tudományos Akadémia Iroda­lomtörténeti Osztályának (Róma) leveleimre érkező válaszai fényt fognak deríteni a Szózat lelkes olasz fordítójának személyére. Nem lesz talán érdektelen, ha ezzel kapcsolatban ismertetem a Szózat eddig meg­jelent műfordításait, már csak azért is, mert egyike azon magyar költeményeknek, melyet számos nyelvre lefordítottak, és amelyről egyazon nyelven belül is a legtöbb műfordítás készült. Angolul például eddig 21 fordítása van. A legelső 1850-ben Pulszky Therese-től jelent meg (Memoirs of a Hungarian Lady). Van azután bolgár, cseh, eszperantó, észt, finn, francia, görög, héber, horvát, latin, lengyel, német, olasz, orosz, román, svéd, szerb, szlovák, török, ukrán és vend fordítása is. Egész sora van — és méltán — a Szózat cseh fordításainak, illetve átköltéseinek. Számos olyan cseh nyelvű változata ismeretes, mely a költemény szavait a cseh viszo­nyokra alkalmazza. A legrégibb ilyen átköltés 1848-ban, a forradalmak idején kelet­kezett, s kéziratban terjesztették. E parafrázis egyik kézirata Ferdinand Strejček cseh irodalomtörténész birtokába jutott, s ő a Slovesná veda című prágai folyóiratban tette közzé Maďarský Szózat a česká Vlastenecká címen. E vers a szájhagyomány szerint a cseh forradalmárok számára 1848-ban a francia Marseillaise-t helyettesítette. Az a fordítás amelyet a nagy cseh költő, Jan Neruda készített, az 1860-as eseményekkel függött össze. Ez már valódi fordítás, nem átköltés, és szerzőnek Vörösmartyt tünteti fel. A Posel Z Prahy című folyóiratban Széchenyi halálával kapcsolatban egy nekrológ jelent meg, melynek végén ez olvasható: „A szomorú ünnepségek alkalmából mindenütt felhangzik a Szózat szava, amely J. Neruda fordításában így szól:“ Ezután következik a költemény cseh szövege. A fordítások és átköltések sorát természetesen még tovább folytathatnám, de végezetül már csak azt említem meg, hogy a Szózat legfontosabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom