Irodalmi Szemle, 1973
1973/2 - HAGYOMÁNY - Szíj Rezső: Szepsi Csombor Márton és Kopernikusz
sírját, nem érdektelenségre vall, hanem egyszerűen idő hiányára. (E sorok írója nemrégiben maga is így járt.) Minden bizonnyal azt is tudta, hogy sem Kopernikusz, sem Tycho Brahe nem egyértelműen elfogadott a kor tudományos köreiben, különben aligha fogalmazott volna olyan óvatosan, hogy írása sokaknál nagy becsületben van, ahelyett, hogy ezt írta volna: írásait mindenki nagyra becsüli. Hogy magát nem tartotta illetékesnek állásfoglalásra, az józanságára vall, tudományos kérdésekben vallott becsületességét bizonyítja. Aminek nem járhat végére, arról nem alkot magának végleges ítéletet. Fölvilágosultságát éppen ez bizonyítja. Mi várható el a kor értelmiségi emberétől, amikor mindenre a vallási elfogultság nyomja rá a bélyegét? Hogy lehetőleg elfogulatlanul szemlélje a valóság tényeit, bízzon az értelemben s előlegezze a bizalmat a tekintélyektől független gondolkodásnak. Csombor ebbe a típusba tartozott. Ha kezdő színvonalon is, magyar nyelvű irodalmunkban első képviselője a természettudományos világnézetnek. Ennek igazolására munkáiból ezúttal a fönti részleteket ragadtuk ki, egyszerre emlékezve Kopernikusz fölfedezésének világtörténelmi jelentőségére s első magyar hívére, Szepsi Csombor Mártonra. Fontosabb irodalom: Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek. Bp. 1955. — Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert Naplója, levelezése és irományai. Bp. 1898. — Eckhardt Sándor: Balassi Bálint összes művei. 1. köt. Bp. 1951. 2. köt. Bp. 1955. — Herepi János: Adattár a XVII. századi szellemi mozgalmak történetéhez. 1—2. köt. Bp.—Szeged 1965—1966. — Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1953. — Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bp. 1955. — Komjáthy Aladár: A tudás fája. Bp. 1947. — Kovács Endre: A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Bp. 1964. — V. Kovács Sándor: Magyar humanisták levelei. XV—XVI. század. Bp. 1971. — Révész Imre: Magyar református egyháztörténet. I. köt. Debrecen 1938. — Szepsi Csombor Márton összes művei. Bp. 1968. — Szíj Rezső: A hazai műalkotás-szemlélet történetéhez. Művészet, 1962. 10. sz. Lürincz Gyula rajza
