Irodalmi Szemle, 1973
1973/2 - Simkó Margit: Bertold Brecht és a Berliner Ensemble
Bécs, Zürich, Toulon... az emigráció első állomásai. Majd Karin Michaelis, a nagy dán írónő ad a Brecht családnak menedéket Langeland szigetén. A hely megfelel Brechtnék, közel van hazájához, s az innen kapott értesítések alapján folytatni tudja háború- és fasisztaellenes munkásságát. Lázas sietséggel dolgozik, hányatott életében írja legérettebb darabjait: a Rundköpfe und die Spitzköpfe (Eisler) címűt Shakespeare Szeget szeggel-ének motívuma alapján a fajelmélet őrültsége ellen (Koppenhága 1933), majd A kispolgár hét főbűnét, amely próza és tánc roppant eredeti kapcsolata (Párizs, 1933). A spanyol polgárháborúra a Carrarné puskái című egyfelvonásossal (Párizs, 1937) válaszol. Majd A rettegés birodalma című jelenetsor következik az előrelátott háború előestéjén (Párizs, 1938). Brecht Így ír a dráma előszavában: „...elhatároztuk, hogy körülnézünk, miféle embereket, milyen gondolkodásúakat, milyen körülmények között szólít (Hitler — S. M.) a zászlaja alá? Seregszemlét tartunk...“ A huszonnégy drámai miniatűrben Brecht utánozhatatlan tragikummal és fájdalmas humorral leplezi le a kort. A beromünsteri rádióban bemutatott Lucullus a bírák előtt operaváltozata Lucullus elítélése címen (Dessau) csak 1951-ben Berlinben került színpadra. A háború már elkerülhetetlen. Brecht Svédországba, majd Finnországba emigrál, ahol Hella Wuolijoki írónő védence, akinek egyik ötletét alapul vette Puntilla úr és szolgája, Matti című népi játékához. Brecht tehát újra „plagizált“. A gyakori befolyást és példaképfelhasználást egyébként sokszor szemére vetették, s nemegy plagizálási pert akasztották a nyakába. Brecht eredetisége éppen abban nyilvánult meg, hogy érzékenyen asszimilálta a legkülönbözőbb hatásokat, vitatkozott és szembeszállt velük, majd egyéni meglátásban megírta ellendarabjaikat. Shakespeare majd minden darabja is idegen ötlet alapján íródott, sző szerinti egyezéseket lehet kimutatni Marlowe, Johnson és mások műveivel. Brecht, aki jól ismerte tehetségét és tudását, soha nem tartotta a költőt istentől inspirált individuumnak. Az egyéniség túlértékelése romantikus örökség, s Brecht az eredetiség ‘kultuszát már mint marxista is elvetette. 1941-ben megérkezik Amerikába, s Hollywoodban telepszik le, ahol már egész csoport emigráns író van együtt. Mind jóbarát, de Brechtnek az üzleti szellemű Hollywood ellenszenves és idegen marad: Minden reggel kenyeret keresni Megyek a vásárra, ahol csak hazugságot vesznek. Reménykedve Beállók az eladók közé.14 Csalódások sora várja. Állítsátok meg Arthuro üit című művét (Hans Dieter Hosalla), amellyel Amerikában debütálni akart, New Yorkban csak emigránsokkal, részleteiben tudta előadatni. Filmforgatókönyveket ír, kilátástalanul. Végre sikerül megvalósítania egy filmötletét a Heydrich ügyről (A hóhéroknak is meg kell halniuk), a film azonban olyan 'amerikai ízléssel 'készült, hogy Brecht nem is akart a szerzőjeként szerepelni. Csak a Hollywoodtól sokezer kilométerre fekvő semleges Svájc tartotta fenn Brecht fáklyáját, Hitler tiltakozása ellenére is. A zürichi színház 1941-ben megtartja a Kurázsi mama és gyermekei ősbemutatóját (paul Burkhard), 1943-ban A szecsuáni jólélek s ugyanebben az évben a Galilei élete premierjét (második verzió). Brecht az amerikai sikertelenség ellenére is dolgozik tovább, s ekkor születik meg Švejk a második világháborúban (Eisler) című műve és A kaukázusi krétakör (Dessau). Röviddel a háború befejezése előtt megismerkedik Charles Laughtonnal, aki nemcsak sztár, hanem valóban kiváló művész is. Felfogása teljesen megegyezik Brechtével, aki ekkor harmadszor is átírja a Galilei életét. Az első két változatban még alkalmazta a Galileiről mindmáig fennmaradt legendát, mely szerint tanainak visszavonása után a nagy tudós kijelenti, hogy „mégis mozog a föld“, s illegálisan tovább folytatja munkáját. A Laughtonnak írt szerepben Brecht a legsúlyosabban elítéli Galilei tettét, a visszavonást, s a nagy reneszánsz tudóst olthatatlan tudásszomjjal és életszeretettel 34 Brecht: Hollywood. Gedíchte lm Exil
