Irodalmi Szemle, 1973
1973/2
IPllPs Most jövök a Várból... Ma reggel nyújtottam be a javaslatot, hogy fogadjuk el a miniszterek ez év február 20-án benyújtott lemondását, s egyúttal az elnök úr elé terjesztettem azoknak a személyeknek a névsorát, akikkel a kormányt kiegészítenünk és rekonstruálnunk kell. Közölhetem, hogy az elnök úr minden javaslatomat maradéktalanul elfogadta. Elvtársak és Elvtársnők, az elnök úr mind a fölmentő, mind a kinevező okmányokat aláírta, s rövidesen ellenjegyzem őket... Szükséges, Elvtársak és Elvtársnők, hogy most, amikor népünk ilyen dicső módon érvényesítette akaratát, új, hatalmas munkalendületben egyesüljünk, hogy le tudjunk küzdeni minden előttünk álló nehézséget, s hogy a reakciótól megtisztított köztársaságunkat az egész dolgozó nép boldog otthonává építhessük át. Klement Gottwald az 1948. február 25. Vencel téri népgyűlésen Megvívtuk döntő csatánkat a reakcióval ... Az 1945 májusától 1948 februárjáig tartó időszakra feltétlenül szükségünk volt, végig kellett csinálnunk ahhoz, hogy februárban győzhessünk. Mindenekelőtt fontos volt, hogy a tömegek tapasztalatokat gyűjtsenek a reakcióról... A nép tudta, mit művelt burzsoáziánk München előtt, de még nem tudta, mire képes ugyanaz a burzsoázia, ugyanaz a reakció olyan új emberek vezetése alatt, akik feje körül az ellenállás dicsfénye ragyogott... Ez az egyik szempont, amely magyarázza, miért volt szükség erre a fejlődési szakaszra. Pártunknak is, amely a tömegek pártja s a tömegekkel növekszik és él, ki kellett járnia ezt az iskolát, pártunknak is tapasztalatokat kellett gyűjtenie az elmúlt időszakban. Meg kellett tanulnunk a kormányzást. 1945 májusában még nem voltunk rá igazán képesek. Sem a tömegek tapasztalatai, sem a párt tapasztalatai nem voltak olyanok, hogy végre tudtuk volna hajtani, amit februárban végrehajtottunk. Azaz ki kellett járnunk az iskolát, és semmiképpen sem kerülhettük meg az említett fejlődési szakaszt. Klement Gottwald a CSKP KB 1948. április 9-i ülésén
