Irodalmi Szemle, 1972

1972/9 - Pašiaková, Jaroslava: A jubiláló Gál István

szegénység elviselhetetlen állapotáról. Ebből a szempontból különösen értékes az Apollo együttműködése a népi írókkal. Gál István helyesen értékelte a „népiek“ törekvését a halaszthatatlan szociális kérdések fölvetésére, és publikálási lehetőséget biztosított számukra: szociográfiai, néprajzi és szociológiai írások, viták jelennek meg a lapban, s ezekben már a szocializmus felé tájékozódó nézetek is hangot kaptak.

A már említett fő tendenciák mellett egy másik, rendszeresen felbukkanó téma is megfigyelhető az Apollóban, amely lényegesen hozzájárult a folyóirat jellegének meghatározásához. A csehszlovákiai fejlődést rokonszenvvel, figyelemmel kísérő nemes törekvés ez, amely egyrészt az első köztársaság irodalmi viszonyaival (Sziklay László, Kovács Endre, Szalatnai Rezső és mások írásai) foglalkozik, másrészt kritikai áttekintést nyújt a cseh és a szlovák nemzet művelődés- és irodalomtörténetéről. (Főleg Sárkány Oszkár, Sziklay László, Genthon István és mások cikkei.)

Szerény köszöntőm végén arról szeretném biztosítani Gál Istvánt, hogy vagyunk már sokan Csehszlovákiában, akik ismerjük a nemzeteink kulturális közeledése ügyében végzett példamutatóan szerény, de annál kitartóbb és fáradhatatlanabb munkásságát. Igényessége, tudományos pontossága és a munka helyességébe vetett törhetetlen hite számunkra is nagy erkölcsi buzdítást jelent. Nemcsak a kultúra kiváló munkását tiszteljük benne, hanem emberként is őszintén szeretjük, emberként, aki sohasem várt nyilvános tiszteletadásra, sem elismerésre, s aki — talán ezért is — lénye legmélyéig összeforrt mindazzal, ami valódi értéke múlt és jelenkori szellemi életünknek.

Kerti Károly: A trón