Irodalmi Szemle, 1972
1972/1 - Dénes György: Két vers
ki. Mindkettő 24 oldal terjedelemben jelent meg. Akkoriban Magyarországon egy-egy lapnak évente legalább tízszer meg kellett jelenni, ellenkező esetben a cenzúra a lapot automatikusan leállította. Az 1928 haladó, avantgardista folyóiratnak indult. Eredeti magyar Írásokon kivül külföldi modern írók műveiből is hozott fordításokat, ezenkívül könyv-, film-, színi- és képzőművészeti kritikákat is közölt. A lapban összesen öt Glatter Miklós vers jelent meg. Az októberi számban — Három vers összefoglaló címmel: a Nyár van, a Tájkép I. és a C. Neumann et Söhne. A Nyár van című költemény valószínűleg csak ebben a lapban jelent meg. Ez a vers nem egyetlen nyári impresszió, hanem a költő állandó szorongásának a kifejezése: „tornyos egyedülségem sír rám a falról, / a lámpa alól, / a csöndben kibomlott bánatpalástom / és beszökött az ablakon a Gond / magával hozva az uccák nyári illatát, / ahol a poros vadgesztenyék alatt nők / szaladnak kis nyári ruhákban.“ A vers keletkezési helyének Liberecet tartom, mivel a mélabú, az egyedüllét igen erősen inkább idegen, mint hazai környezetben jelentkezik, s ha szobája ablakából kitekintett, Radnóti vadgesztenyefasort láthatott; a házzal szemben jobb oldalt még ma is láthatók ezek a gesztenyefák. A decemberi számban két verset közölt: a Verset és a Milliók és milliókat. A költő mindkét versben szenvedélyesen sorsközösséget vállal az emberiséggel, az örökös Golgotával, és testvériséget az elnyomottakkal és a megalázottakkal. Ügy vélem, hogy mindkét költemény ugyanazt az életérzést tartalmazza, mint a Nyár van című vers. Az említett költeményeken kívül még három írását közli a lap: két filmkritikáját [Chaplin Cirkuszaról és az Anna Karenina című — Metro-Goldwyn produkcióban bemutatott — filmről, Greta Garbóval a főszerepben) és Jarnó József Börtön című regényének recenzióját. A libereci esztendő után nagybátyja beparancsolta unokaöccsét az üzletébe, teljhatalmú helyettese, a főkönyvelő keze alá. Radnóti gyűlölte a főkönyvelőt, s még inkább a nagybácsi parancsolta „kényszermunkát“. Elhatározta, hogy megszerzi a gimnáziumi érettségit, és beiratkozik az egyetemre, tanárjelöltnek. Sok vitája volt emiatt a gyámjával. Hilbert Károly jegyezte föl a következő párbeszédet Radnóti és a nagybátyja között: Nem volt mindig ilyen nagykereskedésem. Egészen alulról kezdtem. Targoncát húztam. A főnököm felmosatta velem az üzletet. De most autóm van, és enyém ez a bérpalota. Miért akarsz költő lenni? Itt áll előtted ez a szép autó! Ezen akarsz járni, vagy mezítláb?! Radnóti Miklós pillanatnyi gondolkodás nélkül így felelt: — Mezítláb fogok járni!" Nagybátyja végül is hozzájárult a gimnáziumi különbözeti vizsgák letételéhez, s Radnóti 1929 decemberében, az Attila utcai reálgimnáziumban érettségizett. Tanulmányait ezután Szegeden, a bölcsésztudományi tanszéken folytatta. (zobor kis láng riad Dénes György Jaj, vigasztalan és merev kőbe faragták Ielkemet, kő őrzi már időtlen álmom, csendbe dermedő föld, egek Mocorogsz sűrű némaságban, eget rak föléd az idő, ámulsz a fölsejlő világban, megmozdul, szikrát vet a kő. roppant burája, eltökélt forma, mit isten ujja vágott, hogy benne élje majd tovább a boldogtalan halhatatlanságot. Kis láng riad a föld porából, egy sóhajtásnyit álmodik, aztán elröppen mindörökre, más lángokkal találkozik.
