Irodalmi Szemle, 1972
1972/6 - JEGYZETEK - Volly István: Népdalélet a Röpülj páva körökben
jegyzet Volly István népdalélet a Röpülj páva körökben Kétségkívül a televízió tudja biztosítani a legnagyobb népszerűséget minden művészetnek, így a népdalnak is. A csaknem egy évig tartó Röpül] páva televíziós előadás- sorozatnak folytatása támadt a falvakban is: egymás után alakultak és alakulnak a Röpülj páva körök, melyekben a tagok létszáma 12—40, életkora pedig 10—70 év között mozog. Mivel azonban a gyermekek az iskolában is énekelgetik a népdalt, a Röpülj páva körökben inkább a 40—60 éveseik találkoznak és érzik magukat jól. Egy-egy esti összejövetelük a régi fonóéletet vagy a mai klubéletet egyaránt példázza. Miképpen élnek, működnek a körök? Észak-Dunántúlon, a Csehszlovákiával szomszédos területen gyakrabban járunk, s tanulságos belepillantani az itteni Röpülj páva körök munkájába. Mindegyik keresi a saját faluja népdalváltozatait. Mi a népdalváltozat? Bartók Béla így fogalmazta meg a közép-európai népdal ismertetőjegyeit: népdal az, amit „sokan és sokáig“, tehát egy tájon legalább egy emberöltőig énekelnek. De azt is hozzáfűzi Bartók, hogy közben „változatok“ keletkeznek, egyik falu így, a másik úgy ismeri a népdalt, sőt egyéni változtatások is vannak. Mindez a népdal élő voltát mutatja. Mert ha egy népdalt már csak egyetlen egy öreg tud, és sehol másutt semmi nyoma, akkor az nem igazi népdal! — mondta Kodály, és arra bíztatott bennünket, hogy keressük a variánsokat. Ennek a kutatómunkának lehettünk tanúi Észak-Dunántúlon is. Bőnyrétalap Röpülj páva köre főleg a tájfestő népdalokat köttte csokorba: Szigetközi kis faluban születtem .. . Bádogozzák, sej a bőnyi templomot... Sej-haj, megkon- dult a híres bőnyi nagy harang... Az ilyen kezdetű népdalok különben az egész országban ismertek, de ha beleszövik a falu nevét, akkor a község lakói a sajátjuknak vallják. Csak nehogy összetalálkozzanak a műsorban egy-két másik faluval, amelyik pontosan ugyanezeket a változatokat választotta! Van egy tréfás népdaluk is. A leány kicsinosítja, keni-feni magát, indul a bálba, de előbb kártyát vettet, kíváncsi, vajon jól mulat-e majd a bálban. És mi történik? „Ha elmegy a bálba, mindig álldogál Pér az ezeréves Pannonhalma szomszédságában húzódik meg. A környékbeli vizek jó védelmet kínáltak a falunak. A vizekről szólnak népdalaik is: Híres péri kertek alatt folyik el a kanális... Híres péri kanális, kanális... Tánccsoportjuk is van, amely arról nevezetes, hogy három nemzedék táncol egyszerre a színpadon, vagyis a mai „öregek“, a 40—60 évesek, aztán a húsz év körüliek, végül a 10—14 éves gyermek- táncosok. A Szigetközi lakodalmas című táncképben Szabó László tánctanár gyermek- játékkal kezd, majd a katonakorban levők táncolják a táji verbunkost és a páros csárdásokat, végül a záró frissben együtt táncol a három korosztály, s az öregek bemutatják a táncrögtönzést is, hiszen ők csakis szabadon, régi szokás szerint járják. Tényő kis falu egy 1848-as időkről valló huszárdallal kezdi a műsort, amikor még lóháton ülve dalolt a katona, nem menetdalt, hanem lassú lejtésű, csodálatosan szép régi dallamot. .. Koroncó határában van az Agyúdomb. Innét lőtték a kurucökat a labancok. Amikor menekülniük kellett, a süppedő talajra pokrócokat terítettek, így láboltá'k át a lovaikkal a mocsarat, és a Pokrócdombra menekültek, a labancok pedig a mocsárba veszték ... Kuruckori dalt ástak elő a koroneói Röpülj páva kör tagjai: Mit búsulsz, kenye-
