Irodalmi Szemle, 1972

1972/5 - HAGYOMÁNY - Szénássy Zoltán: Nyolcvan éve halt meg Klapka György

röviddel hazatérése után — Deák-párti programmal — fellépett az Havai -kerületben, s szlovák választóitól nyert mandátummal lett az országgyűlés tagja. Ezért érdekes, hogy a választókerületben mondott programadó beszédének van egy szlovák nyelvű — igaz töredékes — közlése is, amely — sajnos — a nemzetiségi ellentétek szitásáért súlyosan hibáztatható szlovák „aktivista“ sajtóban látott napvilágot.2 Ebből a töredékből is képet alkothatunk azonban arról a szemléletről, amely a hazatért Klapka Györgyöt 1867 őszén, a kiegyezés nyitányán reménykedve eltöltötte. Klapka ezt az álláspontját ugyanakkor a tudomány és művelődés magasszintű pártfogásával is összekapcsolta, mint ezt többek között a Századok című történettudományi szemle alapítása körüli aktív részvétele is bizonyítja.

Klapka 1967. október végén Ilaván mondott képviselőjelölti beszédében felidézte az 1866. évi Klapka-légió fájdalmas-regényes szerepét: a Turzovkára való hazatérés mozzanatát. Hangsúlyozta, hogy az 1848-as törvényhozás szellemében a községi önkormányzat híve, és egyenjogúságot, törvény előtti jogegyenlőséget követelt — nemre, nyelvre, felekezetre való tekintet nélkül — minden állampolgár számára. Nyilvánvaló, hogy ez nem több, de nem is kevesebb a későbbi, a dualizmus kormányai által sorra megtagadott és elsikkasztott 1868. évi nemzetiségi törvény gondolatvilágánál. Klapka azonban mindezt több mint egy évvel az Eötvös—Deákiféle törvényjavaslat eltorzult, vakvágányra futott vitája előtt jelentette ki, s ez nem érdektelen bizonyítéka annak, hogy a változott helyzet megnehezült körülményei között sem vált hűtlenné eredeti álláspontjához.

íme a bizonyíték Klapka világnézetéről, arról, hogy a kiegyezés lázas nacionalista hangulatában is az itt élő népek jogegyenlőségét követeli, hű akarván maradni az 1848-as eszméhez, a forradalom gondolatához. Klapka életművének legnagyobb érdeme a Duna menti népek egymásra utaltságának felismerése, az itt élő népek barátságának hangsúlyozása és elmélyítése.

Politikai működését — az említett okok következményeként — csakhamar a gazdasági tevékenységgel cserélte föl. Maga Andrássy miniszterelnök, egykori emigránstársa is jobbnak találta, ha elsősorban gazdasági téren fejt ki tevékenységet. Klapka főleg a hazai vasútépítés területén működött, ezenkívül gyárakat alapított, de az 1873-as gazdasági válság idején tönkrement. Szerencsére még ugyanabban az évben valamivel jobban sikerült egyiptomi útja. 1876-ban katonai tanácsadónak hívják Törökországba. Ö készítette az 1877-ben kitört orosz-török háború török haditerveit. Ez volt az utolsó alkalom életében, amikor kivételes katonai tudását érvényesíthette. Sajnos, ez a működése — a török részről megnyilvánuló rivalizálás következtében — nem volt zavartalan. A Klapka utolsó katonai szereplésével foglalkozó Vasárnapi Újság 1913. évi 13. számában megjelent közleményből tudjuk,3 hogy Klapkát néhány török személyiség „indiszkréció“-val vádolta. A Klapka sikereire féltékeny Riza pasa rágalomhadjáratot indított ellene. Azzal vádolta Klapkát, hogy a katonai terveket nem kezeli kellő diszkrécióval, s azok az ellenséges cári hadvezetés tudomására jutnak. A valóságban azonban Klapka csupán egy bécsi lapnak adott interjút a háború eddigi lefolyásáról és tapasztalatairól. Klapka az említett intrika s a valóban félreérthető interjú következtében átmenetileg kegyvesztett lett Konstantinápolyban. A későbbi események azonban igazolták, hogy Riza pasa állítása alaptalan volt. Amikor ugyanis a hadi események alakulása következtében a cári seregek már Konstantinápoly előtt álltak, a török szultán magához kéreti Klapkát, és arra kéri, hogy interveniáljon a bécsi udvarnál Konstantinápoly elfoglalása ellen. Ferenc József tiltakozása révén, amit Klapka Andrássy útján ért el, Konstantinápoly megszállásának veszélye megszűnt. Törökország viszont a berlini kongresszuson támogatta Andrássynak — a Monarchia sorsára később végzetesnek bizonyult — Bosznia-Hercegovinára vonatkozó javaslatait.

Az 1877—78. évi orosz—török háborús intermezzo után Klapka végleg visszavonult a világpolitikától, a nemzetközi szerepléstől. Utolsó éveiben vasút- és hídépítő társulatok szervezésével, iratai rendezésével, emlékiratai készítésével foglalkozott. Emlék2 A trenčianskej stolici. .. Generál Klapka. — Krajan 1867. okt. 31.; 87. sz. 2. 1.

3 (Hoitsy Pál) H.—P.: Miért tört be a Klapka-légió Magyarországba és Klapka szerepe a törökorosz háborúban. (Válaszul Halász Imre úrnak). Vasárnapi Ojság 1913. márc. 30; 13. sz. 250. 1.