Irodalmi Szemle, 1972

1972/3 - FIGYELŐ - Fogarassy László: Recenzió és észrevételek (Burgenland tartomány megalakulásénak 50. évfordulójára)

dig szép időben a pozsonyi várhegyről jól látható. A burgenlandi tartományi levéltár nagy gondot fordít a helytörténeti és honis­mereti kutatás támogatására. Erről (töb­bek közt a Burgenländische Forschungen 1947 óta folyamatosan megjelenő füzetei is tanúskodnak, amelyeket a magyaror­szági, csehszlovákiai és jugoszláviai tör­ténészek és etnográfusok is haszonnal forgathatnak. Eddig hatvan rendes és három rendkívüli füzet jelent meg, ezek közül a III. számú ünnepi illusztrált kiadvány (Festgabe) Burgenland fenn­állásának ötvenedik évfordulójára ké­szült. Ez valójában kilenc szerző tanul- mányaiiinalk a gyűjteménye. Ottó Guglia Burgenlandi Ausztriához csatolása (Die Angliederung des Burgen- landes an Österreich, 3—14. 1.) címmel tájékoztató jellegű bevezetést Irt. Az idős történész neve főleg a negyvenedik év­forduló alkalmából kiadott Das Werden des Burgenlands című, úttörő jellegű könyve révén ismeretes előttünk, amely a Burgenlündische Forschungen 44. fü­zete gyanánt jelent meg. Az ünnepi kiadvány keretében is kel­lemes meglepetés Irmtiraut Lindeok-Pozza A velencei egyezmény előzményeihez IZűr Vorgeschichte des venediger Proto- kolls, 15—44. 1.) című tanulmánya, mert a szerző római levéltárak eddig föltá­ratlan anyaga alapján dolgozott, amelyek teljesen új megvilágításban mutatják be az akkori olasz külpolitikát. Teikiintettel a szerző olasz nyelvtudására, örvendetes volna, ha kutatásait ebben az irányban folytatná. (A Carlo Antonio Ferrario tá­bornok által vezetett soproni Szövetség- közi Tábornoki Bizottság iratainak fel­kutatása és feldolgozása igen hasznos lenne.) Wolfgand Dax Burgenlandi tartományi jog ( Burgenlündisches Landesrecht, 45— 92. I.) című dolgozata a magyar jogsza­bályok burgenlandi sorsáról, valamint a burgenlandi jogalkotás fejlődéséről szá­mol be. Gerald Schlag Burgenlandi politikai pártok ja (Die Politische Partéién des Burgenlandes 1921—1934, 93—124. 1.) Burgenland politikai életét a fasiszta színezetű rendi állam kialakulásáig is­merteti, míg a pártoík feloszlatásától az 1938^as Anschlusaig terjedő időszak po­litikai életét Ottó Mödlagl dolgozta fel Burgenland a rendi államban (Burgen­land Ständesamt, 125—133. 1.) című cik­kében. Lexikális és statisztikai jellegű adatokat tartalmaz a Bundestagba és Landitagba beválasztott képviselőkről A burgenlandi vezető erők az első (oszt­rák) köztársaság idején (Die politischen Führungskrafte des Burgenlandes in Ersten Republík, 134—159. 1.). Három egyházi jellegű tanulmány Is helyet kapott a tanulmánykötetben: Josef Rittsteuer Burgenland egyházi fejlődése (Die kirchliche Entwidklung des Buirgen- landes, 160—177. 1.), Bernhard H. Zim- menmann A burgenlandi protestánsok fél­évszázados mérlege (Die Protestanten des Burgenlandes in dér Bilanz eines halben Jahrhunderts, 178—195 1.), Niko­laus Vielmetti A burgenlandi zsidó hit­községek sorsa (Das Schioksal dér jü- dischen Gemeinden des Burgenlandes. 196—214. 1.) című beszámolói, amelyek­nek némi pozsonyi vonatkozásaik is van­nak. Itt hadd említsük meg, hogy a bur­genlandi római katolikus püspök pozso­nyi születésű és apai ágon magyar szár­mazású; Vielmetti a nagymartoni (Mat- tersburg) zsidó hitközség pozsonyi kap­csolatait is feltárja, Ligetfalü evangéli­kus hitközsége pedig a német megszál­lás idején a burgenlandi evangélikus szuperintendentúrához tartozott. (Burgen­land tartományt a németek megszüntet­ték, de uralmuk megszűnése után a la­kosság kívánságára újból megalakult.) Burgenland tartomány megalakulásával egybeesik a soproni népszavazás félév- százados jubileuma. A magyar könyv­kiadók mulasztása, hogy nem voltak ké­pesek egy, a fenti két témakörbe vágó monográfiát vagy tanulmánygyűjteményt megjelentetni. (Ugyanakkor IV. Károly restauráoiós kísérleteire vonatkozó szép- irodalmi és történelmi munkákat kiad­tak.) G. Soós Katalinnak a burgenlandi kérdésre vonatkozó kandidátusi érteke­zése már elkészült, sőt részletek meg is jelentek belőle, de könyve legfeljebb a jövő évben kerül nyomdába. A Szombat- helyi Állami Levéltárban is kutatott erről a témáról egy munkaközösség, de ered­ményeit még folyóiratokban sem publi­kálttá. Az én monográfiám egyes részletei fo­lyóiratokban (Irodalmi Szemle, Legújabb- kori Múzeumi Közlemények, Soproni Szemle, Hadtörténelmi Közlemények, Bur- genländische Heimatblätter) módosított formában napvilágot láttak ugyan, de a könyv kiadására még nem került sor. Fogarassy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom