Irodalmi Szemle, 1972
1972/3 - Weöres Sándor: Versek
Hans Arp emléke a halott szerető Fehéren mint a gondolat, okosan mint az állat, reszelem a hónaljakat s halotti cédulákat. Ezért engem megszégyenít ha nem veted le szintén; ki volt sűrűbb Kelemen itt s félcipők násza mint én? Hol a nép egyetlen egyén s nyüzsögnek a királyok, megyek a ház túlsó felén, egy bükkfát körülállok. Weöres Sándor Csengőként függ éjszakáimon, s ha megcsendül, mint szellem, mélyen-illetve hallgatom vörhenyes kopár bűvöletben, míg csendjüket ontják rá a falak, névtelen, bedugult homokórák, hová a félelem és a harag testtelen alakjainkat rótták — sok libegő fátylas undine, gubbasztó gnóm, vad szalamander, incubus tojásfehérje-szeme, incubus tojásfehérje-szeme, sylph és bőréből kihullt ember — ő alszik, nem tud semmiről, éje lakatlan ország hová az odvak méze dől belől s nem süti át a rossz láng, fehér csengőként ragyog, megcsendül ha csillagok áldják; mellette a szörnyek királya vagyok, s az ő álma a másik királyság. bevezető a Vasmegyei Képeskönyvhöz Vas megye: országunk legváltozatosabb megyéje. Sűrítve és kicsiben majdnem az egész Európa benne megtalálható. Délkeleti szöglete, Jánosháza és környéke, mediterrán jellegű, mintha Itáliában járnánk. De már néhány kilométerrel északabbra Karakó, a hajdani avar székhely, a kelet-európai sztyeppéket idézi. Tovább, Celldömölk mellett a Ság-hegy, a Balaton menti bazalt-hegysor szélső tagja, kialudt vulkán, bora Badacsonyéval és Somlóéval versenyezhet. Körülötte a Kemenes-hát, Gérce, Nagysimonyi, Csönge, az ukrán dombvidék bánatos szépségére hasonló. A Rába-part, Sárvárnál vagy Hidvégnél, az erdőslombos francia folyópartokról beszél, antik nyugalmú tájakról, ahol mintha latin pásztor-istenek őriznék gulyáikat. A megye északi része, Bük, Szeleste, Répcelak, már Kisalföld, termékeny síkság, akár a Kunságra érkeztünk volna. Itt van Csepreg, Pápóc, valamikor apátságok, pezsgő életű vásár-helyek, az ellenreformáció goromba és szenvedélyes hitvitáinak gócai, ma restaurálásra váró emlékek. Forduljunk nyugatra: alpesi erdők, hegyek, kristály levegő; itt egy megmaradt középkori gyönyörű városka, Kőszeg, mint a német Rothenburg, vagy a svájci Fribourg. És Velem-Szentvid, a pannon kelta bronzművesség történelem-előtti települése. A kőszegi hegyekről ellátni Szombathelyig, ahol a Római-birodalom építkezéseitől, gótikán és barokkon át, a felrepülni látszó modern emlékműig, szinte keresztmetszetben feltárul az egész élet. A megye déli részén Arpád-kori templomok: Ják, Csempeszkopács, Velemér, épségük és szépségük a középkori Magyarország különleges és mégis európai szellemét viseli. S az Őrség, a Kerba-völgy őserdejének bontatlan csendje. És a várkastélyok (több mint negyven), a gyógyfürdők, az arborétumok... még hosszan sorolhatnánk. Itt csaknem minden falu más és más. Itt egyik községtől a másikig korszakokon, klíma-öveken vándorlunk keresztül, harsány jelenből a kőbe-merevült történelembe, az emberi vagy' ember-előtti ősidőbe, és vissza, mai szórakozás bőséges alkalmaiba. Vas megyében nem lehet unatkozni.
