Irodalmi Szemle, 1972

1972/2 - M. Tóth Margit: Tardoskeddi táncok

3. A földre támasztott váska földhöz ütögetése is egyik fontos bevezető mozzanata a tardoskeddi váskatáncnak. Ez az eszközmotívum a váskával való táncolás specialitásának látszik. Az ilyenfajta földhöz titögetésnek csak a láncos bottal van értelme. Ehhez hasonló eszközmotívum a gorál bunkóstáncban fordul elő. Magyar pásztortáncokban nagyon ritka, de formailag hasonló rokonmozzanatnak tekinthető az, amikor a botra támaszkodva táncolnak az alföldi pásztortáncokban, vagy az erdélyi románok botostáncában.

4. Többször említették az eszköz levegőbe dobását, dobálását, sőt az egymásnak dobálását is. Ezt a mozzanatot szintén elhihetővé és rekonstruálhatóvá teszik más vidékek magyar és szlovák pásztortáncai

II. A földre helyezett eszköz körüli táncolásnak több fajtáját különböztetjük meg:

1. Egyik esetben a lefektetett eszköz mellett vagy körül folyik a tánc, s különböző motívumokkal körbejárják a váskát.

2. Másik esetben meghatározott motívumokkal átugrálják a váskát.

3. Harmadik esetben a váska fölötti táncolásról van szó, amikor maga a táncmotívum olyan jellegű, hogy kifejezetten a váska jelenlétét feltételezi [vagyis egyetlen motívumtesten belül történik az átugrálás).

A földre helyezett eszköz körüli és az eszközökön való táncolás rendkívül elterjedt a magyar pásztortáncok között, különösen a dunántúli, felföldi és szlovákiai magyar kanásztáncok, kondástáncok legjellemzőbb fordulata. A szlovák odzemokban ez a mozzanat a földbe vágott fokos eszközhasználati módnak felel meg, valamint a magyar kanásztáncokhoz hasonló szlovák nyúltáncban fordul elő.

A váskatánc rendelkezésünkre álló eszközös és eszköz nélküli változatai alapján vázoljuk a következőkben e táncfajta motívumkészletét, mozgáscsoportjait. A motívumok csoportosításánál elsősorban magának az anyagnak a természetét vettük figyelembe, s nem valami egészen különleges, szótárszerű rendszer kialakítására törekedtünk, hanem arra, hogy a hasonló mozgásfajtákból felépülő, hasonló szerkezetű és többé-kevésbé azonos funkciójú motívumok kerüljenek egymás mellé. A motívumok leírásához hozzáillesztjük az eszközmozgás leírását is, ahol ez szükségesnek mutatkozik. Általános utalásokat fűzünk az egyes motívumok, motívumfajták táncban betöltött szerkezeti szerepére, funkciójára is. Végül vázlatosan utalunk a motívumok elterjedésére a magyar és szlovák táncanyagban, hangsúlyozva, hogy az összehasonlító megjegyzések kizárólag a magyar és szlovák pásztortáncok kapcsolódó típusaira terjednek ki, de nem ölelik fel a teljes szlovák és magyar táncanyag minden típusának motívumkincsét. Például fölöslegesnek láttuk itt az összevetéseket a váskatánc és a verbunk bokázó mogásai között, vagy a cifra motívumnak a szlovák polkában való szerepét Itt említeni. A motívumkincs bemutatása után — mivel a csoportosításnál elsősorban a mozdulatfajtákat vettük figyelembe — egy külön mutatóban foglaljuk össze a váskatánc motívumainak ritmikai sajátosságait.

I. Bokázó motívumok:

A bokázó motívumok egy része (1—4. motívum) a váskatáncban főként a tánckezdés, a bevezetés szerepét tölti be, a táncnak való nekiigazodás egyik motívuma. A kézben tartott váskát néha a földhöz is ütögetik (2. mot.). Különleges, érdekes motívum a bot fölött táncolt bokázó, amikor is a váska láncának csörgetése céljából a földre tett váska a bokázóba záródó két boka között helyezkedik el. (3. mot.)

Az ilyen egyszerű mozgások meglehetősen gyakoriak minden kelet-európai táncfajtában (magyar és szlovák verbunk, csárdás, gorál párostáncok, erdélyi románok, lengyelek stb.). A szlovák odzemokban meglehetősen ritka, a régi stílusú magyar táncanyagban viszont mindennapos (MPe: 2, 15, 16, 82, 83—85, 183—185, 193, 223. Sárk: 7, 144.).

II. Egyszerű lépő- és futómotívumok.

E csoportban olyan motívumokat foglaltunk össze, amelyeknek közös vonásuk, hogy mindegyik a negyed értékben történő egyszerű lépésen vagy futáson alapul. Tánckezdés után (5. és 10. mot.) a váska melletti figurázásként (6. mot.) és az eszköz nélküli változatokban is gyakran előfordul (7—9. mot.). A váskával való kopogtatás itt szintén kapcsolódik a motívumhoz (5—10. mot.).