Irodalmi Szemle, 1971

1971/2 - Popély Gyula: A Masaryk Akadémia működése

a támogatásra, nem egészen helytálló. Társaságunk ugyanis a tudomány, művészet és irodalom támogatására alakult, nem pedig szegény tudósok, írók és művészek támoga­tására. A kritikának tehát azt kellett volna állítani és bizonyítani, hogy a díjjal jutal­mazott munka, folyóirat vagy irodalmi működés nem érdemelte meg a jutalmat, mert volt ennél jobb, de nem azt hogy voltak ínségesebb tudósok, írók és művészek“93 Nehéz lenne igazságot tenni és egyik vagy másik oldalon állást foglalni ebben a kel­lemetlen vitában. Darkó Istvánnak is, Flórián Károlynak is igaza van a saját szem­pontjából. De a magyarázatot talán a következőkben kell keresnünk: Orbán Gábor dr. a finnugor számnevekről írott művét Dérer miniszter tanácsára saját költségén jelen­tette meg, ígéretet kapott ugyanis a minisztertől a költségek teljes fedezésére. Kiadá­sai több ezer koronára rúgtak, de a Dérer által ígért számlakiegyenlítést hiába várta. A Társaság vezetősége tehát erkölcsi kötelességének tartotta, hogy Orbán költségeit részben fedezze azzal, hogy az iskolaügyi minisztérium által a Társaságnak ajándéko­zott 20 ezer koronából — amelyet úgyis teljesen ösztöndíjalapnak szánt —, Orbán Gábornak juttasson 10 ezer koronát.94 A Társaság az osztályoknak biztosított költségvetési tételekből elég sok jutalomdíjat és segélyt osztott ki az arra rászoruló íróknak, s így az Orbánnak adott 10 ezer koro­nával kapcsolatos viták lassanként elcsitultak. Az irodalmi osztály pl. az 1933. feb­ruár 2-án tartott ülésén az 1933-as évi költségvetési összegből 1000—1000 koronás iro­dalmi jutalomdíjat szavazott meg Lányi Menyhért, Szenes Erzsi és Vozári Dezső írók­nak és 500 koronát Morvay Gyulának. Ezenkívül elhatározta, hogy anyagilag és erköl­csileg támogatni fogja a Magyar Írást, és mindjárt meg is szavazott 5000 koronát a színvonalának emelésére. A tudományos osztály a február 19-én tartott ülésén szintén felosztotta a költségve­tésből az 1933-as évre rendelkezésére bocsátott 20 ezer korona nagy részét. Tudomá­nyos könyvtár megalapozására 5000 koronát, adminisztrációs kiadásokra 5000, nyomta­tásban megjelent tudományos mű jutalmazására pályatételként 5000, valamint a fő­iskolai ifjúság által benyújtott dolgozatok jutalmazására 4X500 koronát szavaztak meg a tudományos osztály tagjai. A művészeti osztály — az előre kidolgozott munkaprogramja értelmében — ösztön­díjat és jutalomdíjat csak ellenérték fejében adott ki. Az 1933-as év folyamán a prágai Szlovenszkói kiállításon kiállított magyar művészek képeiből vásárolt a művészeti osz­tály háromtagú bizottsága (Szőnyi Endre, Weinwurm Frigyes és Brogyányi Kálmán). Megvették Gwerk Ödöntől a „Szántóföldek a hegyen“ című képet 2500, Weiner Imrétől a „Processzió“-1 2000, Schubert Gyulától az „Anyám“ című képet 2000, Lőrincz Gyula egy nagyobb méretű pasztelljét 1000, Prohászka István „Kecskék“ című képét 1000, valamint Jánoska Tivadar egy kisebb méretű csendéletét és egy Ipoly melléki tájképét összesen 1500 koronáért. Ezzel a vásárlással a művészeti osztály vásárló bizottsága megalapozta a Társaság képtárát. Az 1933-as év folyamán a tudományos osztályban négy alcsoport alakult: nyelvtudo­mányi, történelmi és társadalomtudományi, pedagógia-filozófiai, valamint orvos-termé­szettudományi. A megalakulási szintet azonban nem haladták túl, s jóformán semmi­féle gyakorlati működést nem fejtettek ki. Csak a nyelvészeti csoport — elnöke Hor- nyánszky Aladár dr. volt — fejtett ki olyan-amilyen aktivitást: néhány ismeretterjesztő előadást s egy aránylag színvonalas észt estet tartott. A Társaság működése csupán nagy neki-nekilendülésekbői állt, folyamatos kulturális munkát nem volt ké;,es kifejteni. Ennek az állapotnak okát kutatva a Magyar Űjság egy ankétot rendezett, s a legilletékesebb egyéneket kérdezte meg ennek a csendnek okairól. Az ankét a Magyar Űjság I. évf. 1. számában indult „A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság jelene és jövője“ címmel. A szerkesztőség Flórián Károlytól, a tudományos osztály elnökétől, Maiéter Istvántól, Tamás Mihálytól, Keller Imrétől, Vozári Dezsőtől, Darkó Istvántól, Győry Dezsőtől és Kovács Endrétől kért véleményt erre a problémára vonatkozólag. A megkérdezettek közül Keller Imre, Vozári Dezső és Darkó István elégedetlenségüket fejezték ki az Akadémia eddigi mun­53 A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság jelene és jövője Magyar Újság, I. évf. 1. sz. 12. 1. M Szalatnai Rezső szóbeli közlése alapján (1968. január)

Next

/
Oldalképek
Tartalom