Irodalmi Szemle, 1971
1971/10 - HAGYOMÁNY - Szíj Rezső: Adatok a hazai zenei érdeklődés történetét
hao'yomány Szíj Rezső Adatok a hazai zenei érdeklődés történetéhez Szepsi Csombor Márton (1595—1622) Hogyan jelentkezik a hazai társadalom középrétegében a zenei érdeklődés a 17. század elején, az erre vonatkozó ismereteink meglehetősen hiányosak. Ezért tarthat számot érdeklődésre Szepsi Csombor Márton Europlca varietas című útleírása (Kassa 1620), amelyből bizonyos fokig fogalmat alkothatunk az 1600-as évek hazai értelmiségének zenei s ezzel rokon érdeklődéséről. Nem közvetlen a honi állapotok leírása lévén, hanem az Európába való kitekintés közvetett formájában, s bármilyen szerények is ezek a könyvéből elibénk táruló adatok, történeti szempontból a mi számunkra nemcsak érdekesek, hanem tanulságosak is. 1. Szepsi Csombor Márton 1616-ban indult el Kassáról, s Európát felfedező útja során az első állomás és egyben huzamosabb tartózkodási színhelye Lengyelország, közelebbről Dancka (Danzig, Gdansk) és környéke (Mazuria, Pruz, a későbbi Poroszország). Danckából megy tovább tengeri úton Hollandiába, majd Angliába és Franciaországba. Innen hazafelé Német- és Csehországon keresztül érkezik vissza Kassára, éppen a 30 éves háború kezdetén. Útja során semmi sem idegen tőle, ami emberi, anélkül, hogy a másodvirágzású humanizmus szellemiségét valló fiatalembert ez bármilyen irányban is szertelenségbe sodorná. Szellemi mohósága a legrokonszenvesebb, noha gazdasági kérdések iránt is oly fogékony, hogy az első gazdasági földrajzot is az ő munkájának, az Europlca varietasnak köszönhetjük. Egyáltalán nem korlátozzák szemléletét az egyház dogmái. Más az érzés és megint más a szemlélet. Mindent észrevesz, azt is, ami szellemi többletként a másik táborban, a jezsuiták oldalán jelentkezik. De ez sem ingatja meg őt, a korai racionalizmus első hazai képviselőjét, kálvinista egyházához való hűségében. Saját egyházával szemben is a haladás mellett szavaz, bár hűsége megingathatatlan. A még reakciósabb katolikus egyházhoz képest a maga kálvinista egyháza még mindig haladóbb. De ő elég merész elme minden óvatossága mellett is, hogy előrenézzen s aszerint foglaljon állást a kényes kérdésekben, ha mégoly óvatos fogalmazásban is. Csombort a társadalomnak egész tevékenysége érdekelte. Az emberi kéz „csinálmá- nyait“ fürkészve nem kis álmélkodással fedezte fel azokat a technikai vívmányokat, amelyekkel idehaza nem találkozott, sem Kassán, sem egyebütt. Bujdosása során egyebek közt „szép dolgokról“ akart tudakozódni, s a szép dolgokba a művészet minden ágát beleértette. Nem állíthatjuk, hogy csak az anyagi-technikai, illetve csak a szellemi javak iránti érdeklődés nyilatkozott meg nála erősebben, egyik a másik rovására. Ezt az alig húszéves kálvinista iskolamestert az emberi elme minden megnyilatkozása érdekelte. Ennek akármelyik területét vizsgáljuk, jelen esetben a művelődés oldaláról közelítve, mindig az érdeklődésnek, a szellemi befogadóképességnek a széles skálája lep meg bennünket. Tánc, muzsika, éneklés, hangszerek stb. stb. mind érdeklődési körébe tartoznak. Nem érdektelen az Europica varietas még sporttörténeti szempontból sem, igaz, a sportnak a mainál lényegesen kulturáltabb értelmében. Amit e tekintetben az angol társasági életről megír, a polgári élet meglepő fejlődését bizonyítja. Annyival is inkább, mert azt, hogy idehaza ilyesmit látott volna, egyetlen szóval sem árulja el. A nemes tömegszórakozásoknak nincs nyoma a magyar társadalomban. Min1 Europica varietas. Kolozsvár 1943. 93. 1.
