Irodalmi Szemle, 1971
1971/2 - Popély Gyula: A Masaryk Akadémia működése
útra, és megpróbálta összegezni a munkájának produktív eredményeit, vajmi kevés sikerrel dicsekedhetett. Legnagyobb sikerüknek talán azt könyvelhették el, hogy 1933 folyamán sikeresen Jártak el a pozsonyi és kassai rádió magyaradás-óráinak kibővítése ügyében. 1934 februárjától a pozsonyi és kassai rádió bevezette a naponkénti rendszeres magyar adást. A Társaság külön vállalta a feladatot, hogy a rádió magyar programját a hivatalos vezetőséggel karöltve összeállítja, és biztosítja ott a megfelelő színvonalat. Az elnökség a magyar egyetemi tanszék ügyében is több ízben eljárt az illetékes hatóságoknál. Bújnák Pál 1933. november 13-i halála óta ugyanis* a magyar tanszék betöltetlen volt, s ez hátrányosan hatott a csehszlovákiai magyar tanárképzésre. A csehszlovák iskolaügyi hatóságok szándékosan üresen hagyták a katedrát, annak ellenére, hogy magyar s végül már csehszlovák körökből is több támadás érte őket ezért. A Masaryk Akadémia többszörös kérvényezésére és sürgetésére csak ígéretekkel válaszoltak. A magyar tanszék továbbra is betöltetlen maradt. 1933 decemberében végre megoldódott a Társaság otthonának problémája. A Káptalan utcai 13. szám alatt levő épület, az ún. Palatinus-ház vált az 1933. december 2-án lebonyolított adásvételi szerződés szerint a Társaság székházává. A ház addigi tulajdonosai Nápravník Berta, Lendvayné Nápravník Ilona, Riess Henriette és Riess Hermina voltak. A szerződés értelmében a Társaság a ház árát részben készpénzben azonnal kifizette, részben évjáradék formájában törlesztette. A megvett háztömböt az 1934-es év folyamán a Társaság a saját költségén — Szőnyi Endre rendes tag és Wimmer Ferenc műegyetemi tanár tervei szerint — újjáépítette, illetve átalakíttatta. Az újjáépítési és átalakítási munkálatok összesen 530 600 koronába kerültek. Ebben az épületben helyezték el a Társaság székházát, irodahelyiségeit, képtárát, könyvtárát, műtermét stb. A háztömb többi helyiségeit bérbe adták, s ez a Társaságnak évi 41200 koronát jövedelmezett. 3. Az első tisztújító közgyűlés és az ezt követő időszak A Masaryk Akadémia 1934. március 11-én a pozsonyi Prímás-palotában tartotta első tisztújító közgyűlését. Az előkészítő, osztályüléseket március 4-én tartották, s ezeken többek között rögzítették a Társaság egyes osztályaiba felvett új tagok névsorát. A tudományos osztályba Jozef Škultéty dr. nyugalmazott egyetemi tanárt, a Matica slovenská elnökét és Fokos Dávid budapesti egyetemi tanárt tiszteletbeli tagokká, dr. Kál- nlczky Gézát, Barta Szabó Tituszt, Bíró Luciánt, Gömöry Jánost, dr. Kemény Lajost, Neubauer Pált és Sebestyén Árpádot rendes tagokká, dr. Szalay Tibort pedig levelező taggá választották. Az irodalmi osztályban rendes taggá Palotai Boris, levelező taggá Sellyei József és Szabó Béla, a művészeti osztályban rendes taggá Weiner Imre lett.102 A tisztújító közgyűléstől sokat remélt az egész közvélemény. A Magyar Üjság szerint az Akadémián uralkodó szellem megváltoztatása, amely nem méltó az alapító nemes elgondolásához, és az építő munka megindítása volna a tisztújító gyűlés fő feladata. „Az ünnepi sallang, a pompás külsőségek“, amelyek között a gyűlésezések folynak, csak az „üres tehetetlenség álcázására“ szolgálnak. „A Masaryk Akadémia hároméves mérlege szomorú, sivár mérleg“m — állapítja meg a cikk írója, Dzurányi László. Szerinte, pozitívumként csak az tehető a mérlegre, hogy néhány jutalmat vagy ösztöndíjat juttatott a magyar kultúrmunkásoknak. De: „Volt, ami ezekből érdemes jó címre került, és volt, ami nem kis szépséghibával otthoni, kebelbeli címnek jutott: a legmagasabb funkcionáriusnak "m (Dzurányi itt nyilván az Orbán elnöknek juttatott 10 ezer koronás nagydíjra gondol.) 1934 elején már a Társaság tagságának egy része is elégedetlen volt Orbán Gábor dr. és a vezetőség működésével. „A személyi klikké változott vezetőséggel szemben, amely gondosan megkerüli és agyonhallgatja az élesen megfogalmazott szlovenszkói valóság- l-roblémákat, ellenzék lép jel, élén jarnó Józsefjei.“'05 — írta a Korunk. Győry Dezső J02 a Társaság krónikája Magyar Figyelő, II. évf. 1—2. sz. 231. 1. 303 Dzurányi László: Egy díszközgyűlés elé M '.gyar Újság, II. évi. 58. sz. 1. 1. >04 uo.
