Irodalmi Szemle, 1971
1971/10 - Hamar Kálmán: A Barsmegyei Népszava és a Garam-vidéki lapok 1919-ben, valamint a lévai direktórium tevékenysége
a város felett, és néhány bombát dobtak le... az ágyúk dörgése csak időközönként szünetelt. A Garamon túl álló csehek gyalogsága átjött Marosfokra, és Ojbars között kezdődött a gyalogsági harc... a mi tüzérségünk jutott főszerephez... e hó 11-én, szerdán ismét izgalmas órákat éltünk. Az ágyúk tüzelése szünetelt ugyan, de délelőtt 10 óra után három ellenséges repülőgép jelent meg a város felett, és egy óránál hosz- szabb ideig rettegtették a lakosságot, mert gépfegyvertüzelésükkel és bombákkal árasztották el a várost... A repülőgépek olasz típusúak voltak ... a bombák három embert is megöltek... Az ellenség a város mellett elhúzódó egész vonalon intézett támadást csapataink ellen, amelyek azonban ez alkalommal is dicséretre méltóképpen harcoltak, és visszaverték a támadókat. A legerősebb küzdelem a vasúti állomás közelében, az Ojmajor tájékán folyt le.,.“23 A következő csehszlovák ellentámadásról így számol be a Barsmegyei Népszava 4. száma: „A csehek múlt héten is több oldalról megkísérelték városunk visszahódítá- sát... küzdő csapataik már a város közvetlen közelébe jutottak, de az utolsó pillanatban mégis mi voltunk a győztesek... A cseheknek Léva visszafoglalására indított támadásai közt a keddi támadás volt a leghevesebb és legkifullasztóbb... a foglyok állítása szerint a cseh katonáknak napiparancsban adták ki, hogy Lévát kedden estig, bármely veszteség árán feltétlenül be kell venni....“2* A magyar Vörös Hadsereg 1919. július 1-én nem vereség miatt hagyta el Lévát, hanem a „békekonferencia“ és a Kormánytanács utasításai alapján. A Léva környéki harcok alatt a lévai munkásság nem feledkezett meg a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi harcairól sem. A Barsmegyei Népszava június közepén a bécsi proletariátus harcairól számol be: „Bécsben e hó 16-án forradalmi tüntetés volt, melynek célja a proletárdiktatúra. Véres utcai harcokban nyolc ember meghalt, számosán megsebesültek. A kommunista vezetőket letartóztatták, és néhány óra múlva ismét szabadon bocsátották. Itt említjük meg, hogy Olasz- és Franciaországban prok- lamálták a politikai tömegsztrájkot.“25 Beszámol az újság a bécsi tüntetés áldozatainak temetéséről is: „Az Arbeiterzeítung jelentése szerint valamennyi szákszervezet egyértelműen elhatározta, hogy a június 16-í tüntetés áldozatait Bécs kerületi munkástanácsa temettesse el. A kerületi munkás- tanács kétezerötszáz tagja kísérte az egész proletárság képviseletében a halottakat a sírhoz. A ravatalokat a Városháza Népcsarnokában állították fel. Itt a munkástanács három szónoka mondott beszédet. A rendet a népőrség tartotta fenn, mely fegyvertelenül vonult ki. A menetben vörös zászlókat vittek. A hozzátartozók koszorúin kívül csupán három koszorút tettek a sírokra: a kerületi munkástanácsét és a két pártét.“26 A nemzetközi események ismertetése után az újság rövid kivonatban ismerteti a Magyar Tanácsköztársaság új alkotmányának főbb pontjait: „Magyarország Szövetséges Tanácsköztársaság. A proletariátus nemzetiségi politikája — az alkotmány szerint — a következő: A Tanácsköztársaságban minden nemzet szabadon használhatja nyelvét, ápolhatja és fejlesztheti nemzeti műveltségét. A különböző nemzetek önkormányzata biztosítva van... Az alkotmány... proklamálta a proletariátus diktatúráját, de kimondotta a következőket: a proletariátus diktatúrája csupán eszköz mindennemű kizsákmányolás és mindenfajta osztályuralom megszüntetésére .. .‘<27 Az új alkotmány nyilvánosságra hozása után létrejött a Szlovák Tanácsköztársaság, amelyet 1919. június 16-án hirdettek ki. Hogy a környező vidék, Nógrád és Zólyom lakossága hogyan fogadta a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltását, azt a Barsmegyei Népszava soraiból tudjuk meg. ,flőgrád és Zólyom proletariátusa a Szlovák Tanácsköztársaság mellett. Nógrád vármegye és Zólyom város szlovák és magyar munkássága vasárnap Losoncon nagygyűlést tartott óriási sokaság részvételével. A nagygyűlésen részt vett Fluka József és Verecka József népbiztos is... A nagygyűlés egyhangú lelkes határozattal kimondta, hogy szívvel-lélekkel csatlakozik a Szlovák Tanácsköztársasághoz, és természetes szövetségben az orosz és magyar köztársasággal, együtt vívja harcát a kapitalizmus 23 Uo. 4. szám u Uo. 25 Uo. 2S Uo. 27 Uo. 5. szám
