Irodalmi Szemle, 1971

1971/8 - FIGYELŐ - Fried István: A. Maťovčík: M. Hamulják

Ja; aki nem irodalmi tevékenységével vált azzá, hanem szervezőmunkájával; megérteti velünk, hogy Hamulják a szlovák nemzeti fejlődés egyik irányítója, hangadója, jelentős személyisége.

A monográfia legnagyobb érdemét abban látjuk, hogy ezt a személyiséget alaposan és sokoldalúan ismerteti meg velünk; számtalan a;ró — kézirattári — adat segítségével szinte élő portrét rajzol: a pest-budai Helytartótanács tisztviselőjéről, szüntelen buzgóságáról, fáradhatatlan igyekezetéről, kultúraközvetítéséről, új meg új terveiről, melyekkel hol szlovák politikai hírlapot, hol irodalmi orgánumot akar létesíteni, a kudarcok nem törik meg, újult erővel veti magát a küzdelembe, magyar, cseh, horvát, szlovák, szerb tudósokkal kerül kapcsolatba, létrehozza a Szlovák Nyelv és Irodalom Barátainak Egyesületét, mely 1834-ig működött. Legyőzve a szlovák társadalom vallási megosztottságát, a Zora (1835—1840) nevű almanacchal megvalósí'ja a szlovák irodalom egységes orgánumát, majd részt vállal Ján Hollý verseinek kiadásában (1841— 1842). Vállalkozásaihoz jó adag önfeláldozás, lemondás és hit kellett. A szlovák irodalom — mint a kelet-európai irodalomnak jó része — mostoha körülmények között fejlődött. A nehézkes nyomdaviszonyok, a szűkkeblű s udvarhű cenzúra, a társadalmi elmaradottság, a provincializmus fenyegető klsértete: soroljuk-e még a magyar irodalom fejlődését is gátló tényezőket? Maťovčík megragadóan festi Hamulják küzdelmeit, érzékelteti a hős fejlődését: a szlovák értelmiség szervezésétől vezet az út az egységes irodalmi orgánum létrehozásán keresztül a közvetlen népnevelés igényéig.

A magyar irodalom e korszakának kutatói is haszonnal forgathatják e könyvet; különösen azok, akik a soknyelvű Pest-Buda reformkori történetére kíváncsiak. Ennek a reformkori Pest-Budának lakója, tisztviselője Hamulják, akinek könyvtárában nemcsak a magyar (országi) történelem kútfői (Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé, Pray György, Katona István), ha :em — többek között

— Széchenyi István és Vörösmarty Mihály művei is megtalálhatók. S mint a Helytartótamács tisztviselője, alaposan figyelemmel kísérhette a magyar irodalom

eseményeit, olyan tényekről, törekvésekről értesülhetett, melyek a nagy nyilvánosság elé nem is jutottak el. A Zora című almanach egyik munkatársa, Hamulják jó barátja, Anton Ottmayer cenzori minőségben akadályozta meg például Kazinczy Gábor liberális szellemű újságának megjelenését. Ezen túl: a Zora múld külsejét, mind beosztását tekintve, élénken emlékeztet az Auróra című almanachra. Erre Maťovčík is fölhívja a figyelmet; de véleményünk szerint a rokonság bensőbb, s a kelet-európaj irodalmak hasonló fejlődéséből adódó párhuzamok földerítése lenne itt a fontos. A magyar Auróra ugyanis pontosan tükrözi a magyar irodalmi fejlődés folyamatát, a klasszikából a romantikába tartó átalakulást, a Zora csupán a klasz- szicizmus válságáról, a szent men'aiiz- mus s a klasszicizmus egybefonódottsá- gáról, a felvilágosu't historizmus romantikus csíráiról tanúskodhat, s ha Hollý költeményei már előlegezik ugyan a szlovák romantikát, a Zora utolsó kötetében sem romantikus; ahogy Hamulják tevékenységében is jóval több az aufkle- rista, mint a romantikus elem.

S itt mondjuk ki hiányérzetünket: Hamulják életének külső és belső jelenségeit megismertük, tevékenységének még apró mozzanatai is világosak előttünk. A szlovák nemzeti ébredés képviselőivel, sőt a szláv népekkel való kapcsolata is világos, de a kor „uralkodó eszméi“-vel való együttgondolkodása, illetve tagadása még földerítésre vár. Mit vett át a felvilágosodás elméletétől? (Hogy Her- dert olvasott, nem mond semmit, hiszen Herdert másképp értelmezte J. Palkoviő, mint Kollár vagy akár Stúr!) Mennyiben értette meg a Stúr-iskola ideológ: ájat részben meghatározó hegeli filozófiát? Igaz, Hamulják nem írt „műveket“, de levelezéséből kibontható eszmevilága! Valószínűleg őrá is jellemző, hogy a kor „uralkodó eszméi“-t (Herdert is!) a mindennapok szükségletéhez alkalmazta, szembesítette a hétköznapok valóságával, s az elvont elméletekből csupán azt tartotta meg, amit szervező munkájában közvetlenül ludott használni. A gyakorlatiasság, a didaksz s fokozott mértékben hatja át Hamulják egész tevékenységét, hiszen az ő tevékenysége csupán közvetve irodalmi. De ide kapcsolódik az is, hogy Hamulják életvitelét, életfe' fogását az a kettősség hatja át, hogy egy