Irodalmi Szemle, 1971

1971/8 - Gál Sándor: A király (elbeszélés)

szétfeszítette a falak repedéseit, megkötötte az utak porát, s lassan betakart minden talpalatnyi helyet. Nemsokára bokrok ágai hajladoztak azon a helyen, ahol korábban kocsikerekek jártak, a bokrok kiterebélyesedtek, s felnyúltak a magasba.

A házak fala megroggyant, s időnként hallani lehetett, ahogy összeroskad egy-egy épület. A leroskadt házfalakat a tél, a fagy, a hó, a tavaszi olvadás és az esők együttes ereje lassan szertemosta. Apró dombok nőttek a vályogfalak helyén, s a dombokon növények sarjadtak. Sűrű fű nőtt be mindent; bozontos vadzab, csalán, a karcsú csomósebír feje magasra nyúlt, s itt-ott csatatokba verődött margaréták ringatták koronájukat a fényben.

A falu helyét birtokukba vették a növények. Nyugodt lassúsággal eltöröltek minden határt, s tisztaságukkal mindent eltakartak.

A király pedig uralkodott felettük az időben, amely elérkezett.

Czinke Ferenc: Ősi szerszámok I.