Irodalmi Szemle, 1971

1971/5 - FIGYELŐ - Gágyor Péter: Egy átlagon felüli komédia

néhány éve sikeresen menekül az apai kötelezettség és a bírósági keresletek elől. Különösebb perspektívája sincsen — él egyik napról a másikra. Csendesnek ebben, a színész számára előnytelen emberi miliőben kellett megfogalmaznia a mindenben (az italon és a nőkön kívül] passzív Muslica cselekvését, szándékait

— aktivitását, sőt főnökösködését, irányítását és mobilizáló erejét. Sikerült a sze-. rep típusát kibontania, és felhoznia olyan színeket, amelyek jellemzői ennek az embertípusnak.

Várady Béla Ignác koldusa volt az, aki körül a cselekmény forgott. Tökéletes koldus volt, akit — mikor Rozsnyón a nézőtér felől indult a színpadra — a közönség ki akart zavarni, hogy mit keres ott, „nehogy ellopjon valamit az előadás alatt“. Azt hiszem, már ez is jelentős siker. Nos, színpadi játékról lévén sző, Várady a színpadon olyan volt, a- milyennek lennie kellett — több is, kevesebb is csak ártott volna.

Végezetül néhány szóban a rendezés hiányosságairól. A kolduskaland, avagy Milliós sztriptíz a borbélyházban (ahogy a darab a kassai Thália Színház színpadán futott) fináléja — a sztriptíz és mulatozás — rendezői megfogalmazása ellen lehet kifogásokat emelni. Ez a finálé egyszerre több képben fut a színpadon. Schwancner Eszter borbélytanonc táncol, majd mint Muslica legújabb menyasszonya elvonul a vőlegénnyel. Ciliké a tartásdíjat követeli, több volt menyasszony Muslicát hajszolja. Hol'agné a taxisofőrrel csókolózik, Hól'ag öngyilkosságot kísérel meg, majd leissza magát a koldussal. Dr. Turul Mária és Zsibrita — a taxisofőr — kölcsönkér a nemlétező nyereményösszegből ... egyszóval maximális fordulatszámon és több fázisban egyszerre bonyolódik a finálé — az extázis — a színpadon a tragikus végig. Nos, ez nem baj, nagyon is jól választott megoldás, csak egy kicsit sokáig tart. A pergő cselekmény után (a szándék ellenére) ezzel a hosszantartó megoldással a rendezőnek nem sikerült a gradáció végfokát megfelelő hatásban biztosítania, éppen az extázis hosszúra' sikerült ideje miatt.

A rendező számlájára írhatunk még egy negatívumot. Első nagy szerepében mutatkozott be a darabban Bittó Eszter. Tehetsége felől nem lehetnek kétségeink, sok jó alakítás várható még ettől a fiatal színésznőtől, de míg a többi szereplő a pénz katalizáló hatására leveti az általános emberi szerepjátszás álarcát, és viszonya a két borbélyhoz céltudatos lesz, addig Schwancner Eszter borbélytanonc állandó groteszk pózában marad, meg ákkor is, amikor mintegy megfogta férjnek a mcst már gazdagnak hitt Muslicát.

Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy Gálán Géza rendezői bemutatkozását siker kísérte, s nem érdemtelenül. Mind a kassai Thália Színház szempontjából, mind a szlovákiai magyar színjátszás szempontjából gazdagodást jelent a színész és rendező Gálán Géza művészi munkája akár az egyik, akár a másik területen.

Gágyor Péter