Irodalmi Szemle, 1971
1971/5 - FIGYELŐ - Fogarassy László: Egy úttörő bibliográfiai kiadvány
szlovák nyelvű kiadásai könyvcímekben 62 oldalt töltenek meg. George Bemard Shaw-t mint ír származásút az ír irodalomban tartja nyilván a kiadvány, habár soha életében ír nyelven nem vetette papírra gondolatait. (Származási alapon a magyar irodalomba kellene iktatni Ödön von Horváthot és Franz Theodor Csokort — az utóbbiról tudjuk, hogy beszélt is magyarul.) Más az eset azonban pl. Rabindranath Thákurral vagy Peter Abrahams afrikai néger íróval, akiknek akkor is a bengáli, illetve afrikai néger irodalomban van a helyük, ha angolul írtak. A francia irodalomra 58, a németre 39 oldal esik, ehhez jön még az osztrák és svájci német irodalom is. A legközelebbi rokonnyelvből, a csehből is sokat fordítottak (51 oldal), míg a szlovákra fordított magyar könyvek címei 24 oldalt töltenek meg, az olasz irodalomra 14 oldal esik, a spanyolra mindössze 6, de ehhez még hozzá kell számítani a latin-amerikai köztársaságokban megjelent műveket is (Brazília kivételével, amelynek hivatalos és irodalmi nyelve a portugál). Elég sokat fordítottak az ukrán, norvég, svéd, horvát, szerb és román nyelvből is. A bizonytalan nemzetiségű írók és több nyelvű művek fordításait, valamint a lapzárta után beérkezett adatokat külön mutatják ki. Két szerző könyvének adatai (Arthur Aplin, L. Warren) viszont tévedésből keveredtek a magyar írók közé: magyar nyelvből fordították ugyan őket, de nem lehetnek magyar szerzők. Átnézve a magyar nyelvből fordított irodalmat, megállapítjuk, hogy a legkeresettebb magyar író szlovák fordításban még mindig Jókai Mór. Levočská biela parii lA lőcsei fehér asszony) című regénye négy, a Rab Ráby három, a Zlatý človek lAz arany ember) öt kiadást is megért. Utána következik Mikszáth Kálmán, akinek egyes művei két kiadást is megértek; Móricz Zsigmond, Illés Béla, Szabó Pál stb. Passuth László még csak két könyvével szerepel, azóta további műveit is lefordították. Kuriózum, hogy Szabó Dezső Elsodort faluja Valentin Be- niak tolmácsolásában 1948-ban szlovákul megjelenhetett. Molnár Ferenc műveiből csak A Pál utcai fiúkat ismeri a szlovák olvasóközönség, de két fordításban. A prózaírók névsora nagyon változatos, és jellemző azokra az évekre, amelyekben megjelentek. Ma elképzelhetetlen volna, hogy megjelenjen egy Perlaky-könyv szlovák fordításban vagy magyar eredetiben, vagy pedig Aczél Tamásé. Rejtély, hogy miért jelent meg Színi (nem pedig Sziny) Gyula félig elfelejtett író műve szlovák tolmácsolásban, viszont nem akadt sem fordító, sem kiadó néhány jelentékeny magyar író művére. Németh László és Veres Péter is csak egy művel szerepel (az utóbbitól a Három nemzedék című trilógia). Viszont a magyar bestsellereket (Berkesi András, Fehér Klára, Fejes Endre, Szabó Magda) kiadják, és keresi a közönség. A költők közül Ady Endrét, József Attilát, Petőfi Sándort találjuk itt, Hviezdoslav magyar versantcrlógiája 3 kiadásban jelent meg. Külön sorolja fel a kiadvány a csehszlovákiai magyar írókat, akik közül Egri Viktornak hét, Rácz Olivérnek két művét fordították szlovákra, míg Dobos László, Duba Gyula, Fábry Zoltán, Forbáth Imre, J. Rényi Magda, L. Kiss Ibolya, Kovács Vera és Szabó Béla egy-egy fordított művel szerepel a bibliográfiában. Nem akarjuk megismételni azoknak az érdemes fordítóknak a nevét, akikről már általánosságban megemlékeztünk, itt csak Július Albrecht, az időközben meghalt Ľudovít Zúbek és Štefan Gál nevét tartjuk szükségesnek még kiemelni. A kritikai kiadásokhoz fűzött tanulmányok, bevezetések, utószók és jegyzetek szerzői közt van többek közt Ján Smrek, Ctibor Štít- nický, dr. Sas Andor, Garaj Lajos, Jaroslava Pašiaková, Tóth Tibor, Turczel Lajos stb. (nincs mód egy recenzió keretében valamennyi, a fordítások terén érdemesen közreműködő irodalmi munkás méltatására). Mint kuriózumot emelhetjük ki, hogy német nyelvből fordították Balázs Film című könyvét. Az viszont megszokott dolog, hogy egzotikus vagy kevésbé ismert európai nyelveken megjelent műveket angol, francia, német vagy orosz közvetítés révén ültetnek át szlovákra. Ha sor kerül a szlovákból idegen nyelvekre fordított művek bibliográfiájának kiadására, jó lenne gondolni a tudományos-ismeretterjesztő művek feldolgozására is. Ha a terjedelem miatt nem volna mód a szlovákból fordított tudományos munkák bibliográfiai adatainak közzétételére, még mindig jó szolgálatot tehetne cédulaanyagként az itteni központi könyvtárakban. Fogarassy László
