Irodalmi Szemle, 1971

1971/5 - FIGYELŐ - Fogarassy László: Egy úttörő bibliográfiai kiadvány

szlovák nyelvű kiadásai könyvcímekben 62 oldalt töltenek meg. George Bemard Shaw-t mint ír származásút az ír iroda­lomban tartja nyilván a kiadvány, habár soha életében ír nyelven nem vetette pa­pírra gondolatait. (Származási alapon a magyar irodalomba kellene iktatni Ödön von Horváthot és Franz Theodor Csokort — az utóbbiról tudjuk, hogy beszélt is magyarul.) Más az eset azonban pl. Ra­bindranath Thákurral vagy Peter Abra­hams afrikai néger íróval, akiknek akkor is a bengáli, illetve afrikai néger iroda­lomban van a helyük, ha angolul írtak. A francia irodalomra 58, a németre 39 oldal esik, ehhez jön még az osztrák és svájci német irodalom is. A legközelebbi rokonnyelvből, a csehből is sokat fordí­tottak (51 oldal), míg a szlovákra fordí­tott magyar könyvek címei 24 oldalt töl­tenek meg, az olasz irodalomra 14 oldal esik, a spanyolra mindössze 6, de ehhez még hozzá kell számítani a latin-ameri­kai köztársaságokban megjelent műveket is (Brazília kivételével, amelynek hivata­los és irodalmi nyelve a portugál). Elég sokat fordítottak az ukrán, norvég, svéd, horvát, szerb és román nyelvből is. A bizonytalan nemzetiségű írók és több nyelvű művek fordításait, valamint a lapzárta után beérkezett adatokat kü­lön mutatják ki. Két szerző könyvének adatai (Arthur Aplin, L. Warren) viszont tévedésből keveredtek a magyar írók kö­zé: magyar nyelvből fordították ugyan őket, de nem lehetnek magyar szerzők. Átnézve a magyar nyelvből fordított irodalmat, megállapítjuk, hogy a legke­resettebb magyar író szlovák fordításban még mindig Jókai Mór. Levočská biela parii lA lőcsei fehér asszony) című regé­nye négy, a Rab Ráby három, a Zlatý človek lAz arany ember) öt kiadást is megért. Utána következik Mikszáth Kál­mán, akinek egyes művei két kiadást is megértek; Móricz Zsigmond, Illés Béla, Szabó Pál stb. Passuth László még csak két könyvével szerepel, azóta további műveit is lefordították. Kuriózum, hogy Szabó Dezső Elsodort faluja Valentin Be- niak tolmácsolásában 1948-ban szlovákul megjelenhetett. Molnár Ferenc műveiből csak A Pál utcai fiúkat ismeri a szlovák olvasóközönség, de két fordításban. A prózaírók névsora nagyon változatos, és jellemző azokra az évekre, amelyekben megjelentek. Ma elképzelhetetlen volna, hogy megjelenjen egy Perlaky-könyv szlovák fordításban vagy magyar eredeti­ben, vagy pedig Aczél Tamásé. Rejtély, hogy miért jelent meg Színi (nem pedig Sziny) Gyula félig elfelejtett író műve szlovák tolmácsolásban, viszont nem akadt sem fordító, sem kiadó néhány je­lentékeny magyar író művére. Németh László és Veres Péter is csak egy művel szerepel (az utóbbitól a Három nemze­dék című trilógia). Viszont a magyar bestsellereket (Berkesi András, Fehér Klára, Fejes Endre, Szabó Magda) kiad­ják, és keresi a közönség. A költők kö­zül Ady Endrét, József Attilát, Petőfi Sándort találjuk itt, Hviezdoslav magyar versantcrlógiája 3 kiadásban jelent meg. Külön sorolja fel a kiadvány a csehszlo­vákiai magyar írókat, akik közül Egri Viktornak hét, Rácz Olivérnek két művét fordították szlovákra, míg Dobos László, Duba Gyula, Fábry Zoltán, Forbáth Imre, J. Rényi Magda, L. Kiss Ibolya, Kovács Vera és Szabó Béla egy-egy fordított mű­vel szerepel a bibliográfiában. Nem akar­juk megismételni azoknak az érdemes fordítóknak a nevét, akikről már általá­nosságban megemlékeztünk, itt csak Jú­lius Albrecht, az időközben meghalt Ľu­dovít Zúbek és Štefan Gál nevét tartjuk szükségesnek még kiemelni. A kritikai kiadásokhoz fűzött tanulmányok, beveze­tések, utószók és jegyzetek szerzői közt van többek közt Ján Smrek, Ctibor Štít- nický, dr. Sas Andor, Garaj Lajos, Ja­roslava Pašiaková, Tóth Tibor, Turczel Lajos stb. (nincs mód egy recenzió ke­retében valamennyi, a fordítások terén érdemesen közreműködő irodalmi mun­kás méltatására). Mint kuriózumot emelhetjük ki, hogy német nyelvből fordították Balázs Film című könyvét. Az viszont megszokott do­log, hogy egzotikus vagy kevésbé ismert európai nyelveken megjelent műveket an­gol, francia, német vagy orosz közvetí­tés révén ültetnek át szlovákra. Ha sor kerül a szlovákból idegen nyel­vekre fordított művek bibliográfiájának kiadására, jó lenne gondolni a tudomá­nyos-ismeretterjesztő művek feldolgozá­sára is. Ha a terjedelem miatt nem vol­na mód a szlovákból fordított tudomá­nyos munkák bibliográfiai adatainak közzétételére, még mindig jó szolgálatot tehetne cédulaanyagként az itteni köz­ponti könyvtárakban. Fogarassy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom