Irodalmi Szemle, 1971

1971/4 - Szénássy Zoltán: Klapka tábornok tevékenysége az emigrációban

az akcióról, és az első két hajó osztrák ágyúnaszádok kísérete mellett vet horgonyt az Al-Dunán, a másik hármat pedig a törökök tartóztatják fel. A Havasalföld felől indítandó támadáshoz küldött hadfelszerelés ügye végül is nemzetközi botrányt robbantott ki, és hogy a piemonti kormányzatot ne kompromittálják az európai diplomácia előtt, az egész akciót Türr István tábornok egyéni kezdeményezéseként tüntették fel.

A kudarcot vallott 1860-as őszi, kínos fegyverszállítási akciót azonban több mint másfél évvel előbb egy — tárgyalási eredményeiben — ennél jóval fontosabb, döntő mértékben Klapka személyéhez fűződő magyar-román közeledési tárgyalás előzte meg. Ennek előzményeit röviden abban körvonalazhatjuk, hogy Klapka 1859 márciusában

— a Cavourtól és közvetve a III. Napóleontól nyert hozzájárulás birtokában Cuza Sándorhoz, az egyesült román dunai fejedelemségek fejedelméhez utazott, hogy tető alá hozza az esedékes egyezményt. A cavouri külpolitika alapvető intenciója ugyanis az volt, közvetlen megegyezést kell teremteni a magyarok és a románok között. Klapka pedig azzal, hogy ezt az intenciót a magáévá tette, jelentős mértékben vitte előre a népek barátságának gondolatát, reálpolitikáját — ebben a vonatkozásban. Abban a levelében ugyanis, melyet az első Klapka-Cuza egyezmény aláírása (1859. márc. 29.) után közvetlenül küldött Cuza fejedelem III. Napóleon császárnak, a következőket olvashatjuk: „Sire, volt alkalmam Klapka tábornokkal találkozni s vele megbízatás célja felől értekezni. Megfontolván a kérdéseket, melyeket elémbe terjesztett, nem lehetetlen, hogy főleg saját hazám érdekeinek szempontjából ne csatlakozzam a tervhez, mely már Felséged helybenhagyását elnyerte.'"-25

A nevezetes 1859 tavaszi egyezmény egyébként így hangzott:

1. Minden régi viszály elfeledése, teljes kibékülés a szerbek, románok és magyarok között.

2. Ugyanazok a jogok, ugyanaz a szabadság Magyarország valamennyi lakosa számára faj- és valláskülöbség nélkül.

3. Községi és megyei önkormányzat. A vegyes lakosságú megyék baráti egyetértésben fogják megszabni a hivatalos nyelvet (magyar, szerb vagy román).

4. A vallás- és közoktatásügyi igazgatásában teljes függetlenség minden vallásfelekezet és nemzetiség számára.

5. A szerb és román csapatokat külön szervezik meg, és anyanyelvükön vezénylik. A hadseregben a különböző beosztás, rang és tisztség elérése tekintetében teljes egyenjogúság.

6. A háború után Erdélyben gyűlést hívnak össze, hogy döntsön e provinciának Magyarországgal való közigazgatási uniója fölött; s ha a többség úgy határoz, hogy Erdély régi autonóm adminisztrációját kell visszaállítani, a magyarok ezt nem ellenzik.

7. Kell, hogy a testvériség elvei ösztönözzenek mindnyájunkat. Csak ezek az elvek vezethetnek bennünket célhoz, s ez a cél a három dunai állami Magyarország, Szerbia, és Moldva-Havasalföld konföderációja.126

Klapka egyidejűleg értesíti Kossuthot, hogy az egyezmény értelmében itt felállítandó légió szervezését ő és Perczel Mór vállalják, a főparancsnokságot pedig őrá ruházzák. Egyúttal — másolatban — megküldte Kossuthnak a Cuza fejedelemmel kötött egyezményt, melynek alapján és értelmében Obrenovics Mihály herceggel is tárgyalt.127 Leveléből és tárgyalásaiból kitűnik, hogy Klapka ekkor a magyar-román fegyverbarátságon és politikai szövetségen túlmenő, nagyszabású közép-keleteurópai szövetség és egyezmény tervével érkezett Iasiba, Cuzához. Napóleon Jerome, III. Napóleon unokaöccse, az egykori vesztfáliai király fia, a haladó nézeteiért „vörös herceg“-nek nevezett Jerome herceg ugyanis ekkor már a császár messzemenő további támogatásáról is biztosította. Kivált az esetben, ha a magyar-román tárgyalásokon túlmenően lengyel és szerb vonatkozásban is tárgyal és közvetít. A megnövekedett jelentőségű és felelősségű helyzetben Klapkára mindenekelőtt az a jellemző, hogy mindent elkövet tárgyalásai reális a!a jának megszilárdítására. Körültekintésére, diplomáciai óvatosságára jellemző, hogy nemcsak Franciaország és Piemont hozzájárulását, hanem 1859. márc. 16-án, tehát első fejedelemségekben útja előtt, Golescu Sándor, Cuza fejedelem párizsi meg125 Kovács Endre i. m. 335—337. 1.

123 Uo. 340. 1.

127 Kossuth Lajos Iratai (összevont népies kiadás) 163.-164. 1.