Irodalmi Szemle, 1971
1971/4 - Szénássy Zoltán: Klapka tábornok tevékenysége az emigrációban
meginduló tárgyalásokba is. Magáévá teszi a föderatív elvet, és Teleki Lászlóval ebben az irányban fejtik ki emigrációs tevékenységüket. Balcescu még 1850 elején elismeréssel adózik Klapka politikai tisztánlátásának. Tetszett neki, hogy a magyar hadvezért jól fogadták Londonban, és szinte már látja őt a moldvai-havaselvei hadak élén, annak a Magherunak a helyén, aki 1848-ban nem mutatott elég rátermettséget. Balcescu — párizsi és londoni benyomásai alapján — helyesli, ha a nemzeti forradalom élére lengyel vagy magyar áll. Egyik levelében említi, hogy Klapka a dunai konföderáció közigazgatási és törvényhozási kérdéseivel is foglalkozik. A beszámoló elárulja azt is, hogy Balcescu szemében a legfontosabb lépés a magyarokkal való megegyezés, s miután úgy látja, hogy ez már létrejött Teleki és Klapka pozitív magatartása nyomán, nincs kétsége az iránt, hogy a román fejedelemségek egyesítésének mi sem állhat az útjában.107 1850 őszén Nicolae Balcescut betegsége arra kényszeríti, hogy visszavonuljon a közélettől, s ezzel a magyar-román barátság egyik legfőbb támasza hullik ki az emigrációból. Politikája irányvonalát a megújított Comitet revolutionar de la 1848 nevű szervezet viszi tovább. Balcescu 1850. április 6-án Ion Ghicához írt levelében már a magyar, román és délszláv területek szüvetsége szerepelt. Az egyesülést a három, területileg és közigazgatásilag elkülönített nemzetiség: a magyar, a román és a délszláv hozta volna létre. A szövetséges állam neve Dunai Egyesült Államok lenne. Levele végén Balcescu felszólítja barátját, egészítse ki ezeket az elveket .. míg megküldöm elkészítendő tervezetemet, melyet — hiszem — Teleki és Klapka el jognak jogadni és félhivatalos jelleget fognak neki kölcsönözni.“106 A krími háború időszakára esnek Klapka György tárgyalásai a román emigráció képviselőivel. Benyújtott emlékirataiban arra szerette volna rábírni a török kormányt, hogy Omer pasa dunai hadereje által kezdjen preventív háborút Ausztria ellen. Úgyszintén előadja konföderációs tervezetét is. A konföderáció felölelné az északi Balkán és a Dunai Fejedelemségek török provinciáit, Magyarországot és az összes dunai nem német provinciákat, tehát egy nagy államszövetségbe kerülnének: Magyarország, Erdély, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Montenegró, Bosznia, Hercegovina, Szerbia, Moldava, Havaselve és Bukovina. A szövetség három alországra oszlana: egy magyar, egy délszláv és egy román részre. A konföderációs terv számításba veszi a szabad Lengyelország és az egységes Itália létrejöttét is, és a Magyarországra, valamint a lengyel felkelésre alapított összpontosított támadással látja kivívhatónak a teljes győzelmet a cári Oroszország és Ausztria felett.109 Ausztria a krími háborútól mindvégig távol maradt, s Így Klapka elképzelései nem válhattak valósággá. A párizsi béketárgyalásokon azonban — 1856 márciusában — III. Napóleon diplomáciája meglepetésszerűen felveti a Dunai Fejedelemségek egyesítésének kérdését. Ezekben az években a „kis Napóleon“ szerette magát az elnyomott népek védelmezőjeként feltüntetni, és az ötvenes évek vége felé egyre inkább kezdi foglalkoztatni az európai politikusokat Itália, és a továbbiakban a dél-keleteurópai kis népek egyesítésének gondolata. Az Ifjú Itália s a Risorgimento gondolata a Mazzini, Cavour és Garibaldi alkotta nagy „triumvirátus“ által vált fokozatosan valóra, míg a román fejedelemségek egyesítője Cuza fejedelem lett. Klapka tábornok mind az olasz egységmozgalomban, mind a román vezetőkkel folytatott tárgyalások folyamán jelentős kezdeményező szerephez jut. Cavour már 1858 augusztusában felhatalmazta külügyi államtitkárát, Santa Rosát, hogy tárgyaljon Klapkával. A megbeszélés szeptemberben létre is jött. Megegyezés történt az olasz-magyar szövetség és a felállítandó olasz-magyar légió ügyében, majd az 1859 januárjában történt Klapka-Cavour találkozón teljes egyetértés született a Dunai Fejedelemségek és a szerb szövetség kérdésében is. A magyar-román szövetséget előkészítő tárgyalások egyik jelentős állomása Klapka 1859. január 27-1 emlékirata a piamonti minisztériumhoz, amelyben kifejti, hogy a Dunai Fejedelemségeknek és Szerbiának mint stratégiai pontnak, nagy szerepük lesz a magyarországi forradalomban.110 107 Uo. 285. 1. 1°8 Uo. 289-290. 1. 100 Uo. 314. 1. I10 Uo. 330. 1.
