Irodalmi Szemle, 1971
1971/2 - FIGYELŐ - Varga Imre: Áttetsző tükör optikája (Szilágyi Domonkos: Búcsú a trópusoktól )
vett búcsút Domonkos: elhagyta „tulipánná nyíló balladáit", „vackorba oltott álmait“, elhagyta a hülye kis rímeket, kuplékat, az égtájat, ahol „rugóra jár a délibáb", s ahol „az ég kék szárnyú alkatrészekben gondolkodik..„Szép halálból vizsgázni kell“ — írja Szilágyi. „Nyarat, melyért meghalni érdemes, nyarat, mely után meghalni könnyű" — olvassuk lentebb. Hogy meg tudjuk határozni a nyár napjait, éjszakáit, Szilágyi segít; kitakarja a nyarat, megmutatja a „rozsdás rúgójú Pokolországot“. A nyarat én is megismertem. Valóban ott van, ahová Szilágyi képzeli: anyag és eszme közt a félúton. Valahol a zene és a képek között, lázas egymagában. Áldassék a Szó időtlen évszaka! Varga Imre Szabó Gyula: Család (fametszet)
/
