Irodalmi Szemle, 1971
1971/2 - Popély Gyula: A Masaryk Akadémia működése
A művészeti osztálynak nem ez volt az első megmozdulása. Az osztály képzőművész tagjai 1933-ban a szlovákiai német és szlovák képzőművészekkel együtt részt vettek a prágai ún. Szlovenszkói kiállításon, ahol szép sikereket értek el. Majd 1934 októberében részt vettek a Szlovákia legrégibb képzőművészeti egyesületének, a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesületnek (Kunstverein) 50 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállításon. E kiállítás résztvevői számára a Társaság — amely a várossal együtt a kiállítás védnökségét is vállalta — két képzőművészeti díjat létesített. A díjakat a zsűri Mur- mann József és Weiner Imre festőművészeknek ítélte oda. Kiosztásukra 1934. október 14-én került sor a pozsonyi Umelecká besedában. Itt ítélték oda Staudt Mihálynak és Nemes Endrének a fiatal művészek számára kiírt két 1500 koronás ösztöndíjat is.117 A művészeti osztály zenei részlege mindössze egyszer hallatott magáról. 1934-ben két zenei pályázatot hirdetett a következő feltételek mellett: „Komponálandó: 1. Egy magyar lírai költő költeménye vegyeskarra, esetleg kísérettel. 2. Eredeti magyar népdal a caiella férfikarra. (A magyar népdal forrása megadandó.) Díj: 1000—1000 korona."11^ Pályaművek csak a második pályatételre érkeztek be. A pályázat zsűrije az első díjat és az azzal járó 1000 koronát Németh István László zenetanárnak ítélte oda.119 A művészeti osztály munkájának csúcspontját az 1935. október 19-től november 4-ig tartó önálló kiállítás jelentette, amelyen az osztály tagjai mutatkoztak be. Az osztály festőművész tagjai közül részt vettek rajta Erdélyi Béla Ungvárról, Harmos Károly Komáromból, Gwerk Ödön Selmecbányáról, Jánoska Tivadar Pozsonyból, Nagy Márton Komáromból, Lőrincz Gyula Pozsonyból, Prohászka István Somorjáról, Reichentál Ferenc Pozsonyból, Stern Ármin Pozsonyból, Schubert Gyula Pozsonyból, Weiner Imre Pozsonyból, Tichy Kálmán Rozsnyóról, valamint Fleischmann Artúr szobrászművész. Mint meghívott vendégek Murmann József és Staudt Mihály is részt vettek a kiállításon.120 A kiállítást nagyszámú közönség tekintette meg. A szakfolyóiratok, a napisajtó és a rádió egyaránt foglalkozott ezzel a jelentős eseménnyel. A Fórum című lap hasábjain Brogyányi Kálmán műkritikus, a művészeti osztály titkára számol be a kiállításról. Külön-külön értékeli az egyes kiállító művészek alkotásait, de tesz néhány általános vonatkozású megállapítást is. Ezt írja: „Mind a tizenkét kiállító önálló egyéniség. Művészetük egymás mellett színes mozaikként hat. Ebben a változatos különféleségében egy sajátos szlovenszkóiság rejtőzik. Stílusukban visszatükröződik a környezetük művészi hatása, de valami öntudatlan eklekticizmussal vigyáznak mindig arra, hogy egyéniségükön keresztül megőrizzék a szlovenszkói magyar festőművészet vonásait.“121 Brogyányi kritikája Pór Bertalant tartja a kiállítás legkiforrottabb egyéniségének. Magasra értékeli még Prohászka István és Lőrincz Gyula művészetét. Lőrincz Gyula „képeit erős átéltség és fiatal művésztől rendkívüli festői tudás jellemzi“122 — írja. Október 22-én összeült a kiállítás két aranyérmének zsűrije. A díjakat egyhangúlag Prohászka Istvánnak és Lőrincz Gyulának ítélték oda kiállított műveik és eddigi művészi munkásságuk elismeréseképpen. Az ünnepi díjkiosztásra október 26-án került sor. A kiállítás november 4-én zárta kapuit. Ebből az alkalomból a rádió magyar osztálya ankétot rendezett, melyben a kiállító művészek gazdasági helyzetükről, valamint művészeti problémáikról nyilatkoztak. A rádió riportere három kérdést tett fel a nyilatkozó művészeknek: 1. Milyen a szlovenszkói művész anyagi helyzete? 2. Milyen művészi problémák foglalkoztatják jelenleg? 3. Mi a véleménye a sajátos szlovenszkói festőművészet lényegéről? A megkérdezettek többsége főleg az első kérdésben felve117 A Társaság krónikája Magyar Figyelő, II. évf. 3 — 4. sz. 204. 1. 118 pályázat Magyar Figyelő, II. évf. 1—2. sz. (a borító lap belső oldalán) "9 A Társaság krónikája Magyar Figyelő, II. évf. 3 — 4. sz. 203. 1. 120 A Társaság krónikája Magyar Figyelő, III. évf. 2 — 4. sz. 249. 1. 121 Brogyányi Kálmán: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának kiállítása. Forum, V. évf. 1935., 298. 1. 122 uo.
