Irodalmi Szemle, 1971
1971/2 - Popély Gyula: A Masaryk Akadémia működése
Popély Gyula a Masaryk Akadémia működése* 1. Az alakulás utáni első év A Masaryk Akadémia megalakulásától mindenki az intenzív tudományos, irodalmi és művészeti munka megindulását várta. A nagy ünnepségek között megtartott alakuló közgyűlést azonban mély és hosszú hallgatás követte. Ez a nagy csönd idővel kezdett feltűnővé válni, felfigyelt rá az egész közvélemény. A Szentiváni Kúria 1932. június 22-én és 23-án megtartott harmadik kongresszusán az irodalmi és kulturális élet aktuális kérdéseiről vitatkozva kifejtette azt a kívánságát, hogy a Társaság minél előbb kezdje meg kulturális munkásságát, és a szakosztályokban mielőbb történjék meg a munkaprogram összeállítása.83 A Magyar írást is ez a probléma foglalkoztatja, amikor 1932 márciusában a Társaság elnökénél, valamint a három szakosztályi elnöknél a megalakulás óta tartó csend oka után érdeklődik. Orbán Gábor dr., a Társaság elnöke kijelenti, hogy ez a csend azzal magyarázható, hogy előbb meg kell várniuk az alapszabályok jóváhagyását, valamint az anyagi eszközök sem állanak még rendelkezésükre. Flórián Károly dr., Antal Sándor és Jánoska Tivadar szintén az alapszabályzat körüli huzavonával magyarázzák a hallgatást, s ez az oka annak is, hogy még a szakosztályok programját sem határozták meg végérvényesen.84 Köztudomású volt, hogy a Társaság vezetősége még 1931. december 7-én benyújtotta az alapszabályokat a pozsonyi rendőrparancsnokságon keresztül a belügyminisztériumnak.85 A jóváhagyás körüli huzavona magában a Társaság vezetőségében is nemtetszést váltott ki. Már olyan híresztelések kezdtek lábra kapni, hogy a kormány állítólag elvetette és nem hagyta jóvá a Társaság alapszabályait. A PMH kapott az alkalmon, és a rebesgetett hírt alapul véve felelősségre vonja a minisztériumokat: „Kérdjük az iskolaügyi és belügyminiszter urakat, méltónak tartják-e azt a gyerekbúvócskát Masaryk elnök úr alapító intenciójával? Ez a huzavona és a mostani hallgatás csak bizalmatlanságot kelthet,"85 A minisztériumok végül elkészültek az alapszabályok tanulmányozásával, és 1932. szeptember elején jóváhagyták őket. Slávik belügyminiszter levél kíséretében küldte el a jóváhagyott alapszabályokat Orbán elnöknek. Ebből a levélből megtudjuk, hogy az alapszabályokat a belügyminisztérium 3006—932 szám alatt még májusban jóváhagyta, de átküldte az iskolaügyi minisztériumba is, amely csak szeptemberre készült el tanulmányozásukkal, és járult hozzá jóváhagyásukhoz.87 * E tanulmányrészletet a Masaryk Akadémia megalakulásának 40. évfordulója alkalmából közöljük. 83 A Szentiváni Kúria harmadik kongresszusa Magyar Irés, I. évf. 5. sz. 84 Ankét a Masaryk-Akadémiáról Magyar írás, I. évf. 1. sz. 85 Štátny Slovenský Ústredný Archív (ŠSÚA), 64 19107 85 Forgách Géza: Az „akadémia“ első féléve PMH, XI. évi. 121. sz. 1. 1. 87 Megkezdi munkáját a magyar Masaryk-akadémia A Reggel, XII. évf. 213. sz. 5. 1.
