Irodalmi Szemle, 1971

1971/2 - Takács Imre (MNK): Kegyetlen hallgatásom (vers)

kegyetlen hallgatásom Haragom bekerítene téged örömöm kizár téged emlékeim országrészein látlak unalmad tüskéivel Alszol a verhetetlen félelemben fölriadsz a győzhetetlen szegénység jeltelen óráira Kiszolgáltató kishatalom öngyilkos dührohamoktól gyulladt szívem sátra szürkeségtől szabadult hajóm vérengző ünnepélyen Közted és a fölragyogó jelenések közt az olajfekete vizet nem választom Az éjszaka árnyalatokkal közeledik a kalózfegyverek vasát nem választom A szirének éneklő öle gondolkodó fejemnek éles sziklanyílás A tér ami körülvesz minket kell még hazagondolni hátam mögé de szabad választásaim tere határtalan hűségem hűségeimhez határtalan Elindultam gyűjteni a szervetlen fényport csontjaimba illanó délibábjaim és vihar közegéből Albín Brunovský: Függöny (rézmetszet] Takács Imre (mnkj

Next

/
Oldalképek
Tartalom