Irodalmi Szemle, 1970

1970/9 - HAGYOMÁNY - A Sarló levéltára

3. Határozza el a Levá Fronta, hogy a nemzeti kérdés marx-leninlsta megoldásának s SSSR nemzetiségi viszonyainak ismertetését a rendelkezésére álló intellektuális területeken propagálja, s így a proletariátus harcába bekapcsolja a nemzeti önrendelkezésért vívott harcot.

4. Határozza el a Levá Fronta, hogy a szocializmus harci taktikájának megfelelően a felállítandó Állandó Nemzetiségi Bizottság javaslatára mindenkor minden belföldi és külföldi intellektuális területen támogatja a nemzetiségek napi követeléséért vívott harcot.

Jelentés a Sarló működéséről

(1931 szeptember — 1932 szeptember)

A Sarló 1931 szeptember havában tartott kongresszusa alkalmából csatlakozott a munkásmozgalomhoz, és elvállalta a szocialista intelligencia szervezését. Az azóta eltelt egy év a mozgalom belső kikristályosodását hozta magával a proletárfront szükségletei szerint. A Sarló múlt évi kongresszusáról „A Sarló jegyében“ című könyvünk számol be.

I. A Sarló és a munkásmozgalom

A munkásmozgalomban a Sarló az osztályharcos nevelés, oktatás és kultúrmunka terén teljesített szolgálatot.

1. Az osztályharcos nevelés terén a Vörös Barátság proletártestedző egyesület ifjúmunkásait támogatjuk szervezkedésükben. A szervezet sportosztálya az egyes sportosztályokon kívül a természettudományi felvilágosítást és elsősegély-kiképzést is ápolta, a kultúrszakosztály állandó előadásokról, faliújságról, énekoktatásról, szavalókórus- ról, mozgókórusról gondoskodott. Előkészítettük a magyar proletártestedzők sportkerületének most tervezett megalakulását. E végett részt vettünk a VB 18 napos bazlni táborában, ahol egyelőre 14 város és község ifjúmunkásságának megszervezését készítettük elő egységes sport- és kultúrirányítás mellett.

A középiskolások kérdésében a diákság teljes függetlenségének és öntevékenységének elve alapján állunk.

Pedagógiai elveinket Dobossy László tisztázta a Korunk 1932. augusztusi számában.

2. A marxista oktatás terén Pozsonyban és Érsekújvárott tettünk kísérleteket a munkásmozgalomban. A marxista oktatás hiányát érezve jövő évi munkánkat ezen a téren szélesítjük ki, alapul véve a Marxistische Arbeiter-Schulung Budapesten kiadott füzeteit.

3. A kultúrmunka terén 1932 januárja óta szervesen bekapcsolódtunk Az Ot szerkesztésébe. Igyekeztünk a lapot a szlovenszkói és kárpátaljai osztályharc és nemzetiségi harc konkrét kifejezőjévé tenni, s felvettük a harcot a frázisok ellen. Behoztuk a szlovenszkói fotoriportázst, és megszólaltattuk a régebben elhanyagolt munkásságot, így lehetőséget adtunk a munkásirodalom kifejlődésének. A pozsonyi ifjúmunkás-mozgalomban tervszerűen propagáltuk a szavalókórust, mozgókórust, s kórusra dolgoztuk fel Morvay Gyula és Sáfáry László verseit. További tervünk egy magyar kultúrközpont felállítása Pozsonyban a harcos proletárkultúra (munkáslevelezés, kórus, ének, munkásirodalom, színjátszás) tervszerű irányítására és fejlesztésére. (Idevágó irodalmunk: Peéry sajtó alatt levő tanulmánya a szlovenszkói magyar munkásirodalomról, Balogh Edgár cikke a harcos proletárkultúráról az 1932-es Munkás és Paraszt Naptárban, s tanulmánya a szlovenszkói magyar kultúrfrontokról az „Oj Szó“ 5-6-ik számában.)