Irodalmi Szemle, 1970
1970/1 - HAGYOMÁNY - Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulása (folytatás)
A magyarországi hivatalos közvélemény eleve elutasító álláspontra helyezkedett, és kezdettől fogva erős propaganda-hadjáratot indított a Társaság ellen: „Az egész Masaryk Akadémia alapítása éppen beillik ama világcsaló taktikába, melynek segítségével a csehek »csehszlovák« államukat szerezték"69 — írja a Magyar Szemle. A Pesti Napló szerint Masaryk elnök „új taktikához nyúl". A magyarokat „magának akarja megnevelni"70 — írja Friedrich István már a losonci ígéret elhangzása után. Hasonló hangnemben írt Masaryk dél-szlovákiai útjáról a Magyarság' is 1930 októberében: „A cseh kormány ugyancsak kihasználja az állam egyetlen nemzetközi értékét, Masaryk elnök személyét. A múlt hónapban a Felvidék déli részén hurcolta körül az aggastyánt, hogy a magyar vidéki lakosság kikényszerített ünnepléseinek híréből kovácsoljon a külföld előtt a cseh uralomnak politikai tőkét.“71 A Masaryk Akadémiával legrészletesebben Steier Lajos, a Területvédő Liga szlovák osztályának vezetője és szakértője foglalkozott, aki a Magyar Szemlé ben 12 oldalas cikkben foglalt állást a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, irodalmi és Művészeti Társasággal szemben. A Társaság megalakítását azzal magyarázza, hogy Szlovákiában megértek a feltételek egy átfogó jellegű, irányító magyar kulturális szerv létrehozására, s erre valóban már próbálkozás is történt. Ezt a szervet a magyarság saját erejéből és saját érdekében próbálta megteremtetni. Ennek a próbálkozásnak eredménye az 1930 májusában létrehozott Szentiváni Kúria volt. De ez „nem igen volt a prágai csehtót hegemonizmus kedvére való, mert hiszen attól tartott, hogy a kijegecesedő nagy magyar kultúrszerv még inkább fogja összetartani és összekovácsolni a magyar erőket. Ezért a divide et impera módszerével egy elhárító cselekedetre szánta el magát“.72 Masaryk tehát 1930 őszén ajánlatot tett egy magyar tudományos társaság alapítására. „Miért ez a hirtelen adakozás? — teszi fel a kérdést Steier Lajos, s mindjárt meg is adja rá a választ: — Prága ezzel meg akarja hiúsítani a független magyar tudományos szerv kialakulását.“73 Megbotránkozva konstatálja, hogy több magyarországi intézmény üdvözlő távirattal köszöntötte a Masaryk Akadémia alakuló közgyűlését: „Több mint valószínű, hogy félreértés vagy misztifikáció van a dologban, mert el nem képzelhető, hogy ezek az üdvözlők tudták volna, hogy a pozsonyi tudományos és szépirodalmi társaság megalakulásának tendenciája tulajdonképpen a magyar nemzeti közösség ellen irányul. Amíg Orbán, Surányi, Váradi, Szerényi, Antal, stb., a prágai hegemonizmus fullajtárjai állnak ezen intézmény élén, a magyarság csakis rezervált, tartózkodó magatartást tanúsíthat az ún. Masaryk Akadémiával szemben, melyről kétségen kívül kiderül majd, hogy csak az Orbánok, Surányiak, stb. akadémiája “7i A Magyar Szemle szerkesztősége még a következőket fűzte a cikkhez: „Kétségtelenül helyes a kitűnő cikkírónk megállapítása: hazai intézményeink nem voltak tisztában a Masaryk Akadémia természetével, amikor üdvözlő távirataikat elküdték, s ezért a tájékozatlanságon kívül más váddal nem illethetők.“75 A Szüllő vezette keresztényszocialista pártnak megegyezett az Akadémiára vonatkozó nézete a magyarországi jobboldali közvéleménnyével.Az Országos Keresztényszocialista Párt Végrehajtó Bizottságának zsolnai ülésén mondott beszédében Szüllő Géza őszinte elismeréssel szól Masaryk elnök nemes gesztusáról, de leszögezi, hogy az Akadémia felállításának egy alapvető hibája van; éspedig: „több ebben az Akadémiában a politikum, mint a tudomány“ 76 Szerinte éles különbség az, ha valaki magyar, vagy csak magyarul beszélő, tehát csak nyelvében magyar. Az Akadémia felállításában kettős poli69 Steier Lajos: A csehszlovákiai magyar ifjúság Magyar Szemle, 1932. ápr., 4. sz. 364. 1. 70 Friedrich István: Perpetuum mobile Pesti Napló, 81. évf. 211. sz. 1 — 2. 1. 71 Egész Pozsonyt felforgatták Masaryk fogadtatására Magyarság, XI. évf. 232. sz. 72 Steier Lajos: Magyar Masaryk-Akadémia Magyar Szemle, 1932. február, 2. sz. 176 — 187. 1. ” Uo. 74 Uo. 75 Uo. 76 Szüllő Géza: A Masaryk Akadémia alapvető hibája PMH, X. évf. 257. sz. 2. 1.
