Irodalmi Szemle, 1970
1970/7 - FIGYELŐ - Szakolczay Lajos: Lenint éneklik a Kárpátok (Kárpáti Könyvkiadó, Ungvár)
ságukkal-formálhatóságukkal megőriztek valamit az egyszerű népköltészeti műnek talán mosolyogtatóan sematikus gondolatvilágából, ,s ami a hurrá-optimizmust magának valló költőnek ízlésbeli eltévelyedés, az náluk ősi időktől fogva fennálló, naivságában is komoly fohászkodás. Tudva, hogy c,sak ember Jár közöttük, mégis istenméretűre növesztik, megbecsülik azzal, hogy kiemelik szürke hétköznapi világukból, .s benne látva életük megváltoztatóját, benne köszöntik a felszabadítót. Még akkor is ezt teszik, mikor tudják, hogy a velük kezet fogott, egyszerűségében minden népvezért felülmúló ember nem vágyik ilyen hozzá nem Illő babérokra. Művészi alkotásaikkal azokhoz a naiv festőkhöz hasonlítanak, akik engedik, hogy átömöljön rajtuk a világ, és amikor élményeiket formába öntik, csak a (nem rossz értelemben használt) primitív látásmód velük született formálóereje vezérli őket, az eltorzított alakban is — a még mag nem rontott szemükkel — az általuk életrehívott varázslatosat látva. Talán ezért olyan ki- fejezőek a népdalokat-vcrseket illusztráló képzőművészeti alkotások, M. Ozernij A lenini dekrétumok Huculföldön című, bumfordiságában is megejtő kerámiája, és azok a tálak, amelyek Lenin alakját viselik magukon. Iljics a Kárpátokban a címe annak a fejezetnek, amelyben hivatásos írók és költők versekkel, novellákkal, kisregény- és regényrészletekkel adóznak a nagy forradalmár emlékének, születésének évfordulóján önmagukat is faggatják-val- latják, vajon mennyit sikerült Lenin örökké lankadatlan, sohasem nyugvó munkatempójából sejtjeikbe átmenteni, vajon hogyan kötődnek ahhoz az eszméhez, melynek neve egyszerűen csak Forradalom: „Ha pedig olykor önmagomba nézve / fürkészem: rajtam nem csak puszta név-e / a kommunista — keresem magamban / Lenint — akármilyen pa- rány adagban.“ (Balla László: Ismerem Lenint) Az antológia szépirodalmi része mellé gazdag dokumentumanyag sorakozik. Többek között részleteket olvashatunk a Karpatszkaja Pravda 1924-es, Lenin emlékének szentelt szerkesztőségi cikkéből, a Csehszlovák Kommunista Párt kárpáton- túli szervezetének 1924-es felhívásából, amely a Lenint gyászoló menetben való részvételre mozgósít. Korabeli újságok fakszimiléje és egyéb munkásjellegű kiadványok, plakátok, ma már történelmi dokumentumként őrzött munkásmozgalmi ereklyék tanúsítják a Kárpátalján kibontakozó, Lenint magukénak tudó forradalmi mozgalmakat. Mégis a kötet változatos anyagából a nép gondolatvilágában élő forradalmár alakja, a kolomij- kákban, népdalokban hűséggel őrzött Le- nin-alak a legélettsljesebb. Talán az egyszerűség magyarázza, talán más. Akárhogy van is, a népművészeti falitálra formált Lenin-alak többet mond minden művészi plakátnál. Azt sikerült benne megfogni a népművésznek, ami korunk forradalmárának a lényege. A legnagyobb tiszteletet és alázatot az egyszerű nép, a „tömeg“ iránt, hiszen annak ereje nélkül nem hős a hős, nem nagy ember még a legnagyobb népvazér sem. (Kárpáti Könyvkiadó, Uzsgorod, 1969.) Szakolczay Lajos
