Irodalmi Szemle, 1970

1970/7 - FIGYELŐ - Szíj Rezső: Staudt-Csengeli Mihály

jezett alkotások, némelyik oly monumentális, hogy szinte fölöslegessé teszi a fölnagyítást.

Ami a tematikát illeti, Staudt-Csengeli művészetében a mindennapi élet széles területe éppúgy megtalálható /A nagy építkezés, Gitáros, Beteglátogatás stb.), mint a földön túli világ, a kozmikus tér a maga csillagaival (Népek és a glóbusz, Kc/zmosz, Hold és Kozmosz], Érdeklődését a pálya kezdetétől magára vonta a kozmosz, és ebből számos kép született. 1969-es budapesti kiállításán egész sor „kozmikus“ .ihletésű képét láthatta a közönség, s a képek alatti évszámok igazolták előbbi megállapításunkat.

— A szegények életéből vett jelenetekkel (Kenyérszegő, Favágók], gyermekportrékkal, gyerekkori élményekből táplálkozó árvízi képekkel, menekülőkkel, gáton követ hordó, hátán gyereket cipelő asszonnyal, tehenes férfival, óvodába siető gyerekekkel, zsákhordó munkással, vihar elől menekülő parasztokkal gyakran találkozunk képein. Belső, lelki tartalmakat kifejező félabsztrakt alakokkal szintúgy, mint villamosra fölszálló tülekedőkkel, vasúton utazó, rázódó fáradt emberekkel. „Tájképeiben“ a fákat is fölbontja geometrikusán, erősen eltolva a sikszerű ábrázolás felé. A szögletessé -formált falusi házak, utcarészletek, falombok, hegyvonulatok, úszó, lebegő felhőfoszlányok, képzelt tájak, tektonikus vetődések, álomképek jellemzői Staudt-Csengeli művészetének. A táji jelleg nem kísérti naturalista kifejezésre, jó példák erre földközi-tengeri és kö- zel-keleti képei (Tuniszi utca, Puni gyermektemető, Tuniszi asszonyok L, II., Hajó fedélzetén). Mindez csak néhány ötletszerűen kiragadott motívum annak érzékeltetésére, hogy Staudt-Csengeli elvont képei, sokasága ellenére is benne él a maga korában és társadalmában, nem távolodik el annak emberi problémáitól, hanem hangot ad ezeknek.

Nem téveszthető azonban szem elől az, hogy a társadalmi mondanivaló közvetítése a szó napi, szociális értelmében, nem föltétlen kötelessége mindenfajta művészetnek ás alkotóművésznek. Ha azonban erre — vagy erre is — futja erejéből, ha művészi szinten jelenik meg a szociális mondanivaló, akkor is elsősorban művészi értéke miatt értékelendő. Staudt-Csengelinél már csak az elvont alkotásmód miatt is ritkán jut szóhoz agitatív jelleggel a társadalmi mondanivaló, s ha a képelnevezés segít is ilyen képzetek fölkeltésében (Önteltek-beképzeltek), azért aláírások nélkül is a teljesség képzetét keltik. A tárgyakat nem mindig eleveníti meg természet szerinti hitelességgel, gyakran megelégszik a formák összevonásával, a többit rábízza a kiegészítő képzeletre. Fontos részek elmaradnak, de a jelentéstartalmak ezáltal nem csökkennek. Sőt, ez a képalkotó módszer más irányban egyenesen tágító, fölfokozó értelemben hat, sík- szerűen ábrázol, de több szintesen. Még az egy színhatású képein is éreztet térmélységeket. A plaszticitás és a síkszerűség gyakran egyszerre jelentkezik, a képrészletek tagolása révén. Érzelmeket a színekkel ,s ezek fokozataival fejez ki. Tiszta meleg színek közé a hidegek sokszor valósággal belevágnak, máskor szelíden illeszkednek.

Némelyik képén zenei motívumokat érzékeltet. Nem helyes erőltetni olyan párhuzamokat, amelyek különnemű értékrendeket akarnak egybemosni. Más a zene, más a festészet, és mégis, néha a szomszédos művészeti ágból vett kifejezés, példa vagy jelző érzékletesebbé teheti a más természetű művészeti alkotás jellegzetességének megértését. A képépítésben jelentkező elrendezés ritmikus képzeteket kelthet, a képi kellékek, a formák, az emberi testek és tárgyak csoportosítása valóban fölidézheti a ritmus benyomását, s ez máris kelthet zenei hatásokat. Hullámosán ringó-rengő földszeletei, térszelvényei, körívei-szeletei, változatos mértani idomai, szlnhullámai .szimfóniába rendeződnek. A ritmus határozottan megragadható kompozíciós elem, s mint ilyen, rendezői szerepet tölthet be. Ez a szerep független lehet attól, hogy a művész zenerajongó-e, vagy sem. Staudt-Csengeli a rajongók közé tartozik, s a zenei formaképzés hatása művein ezzel is magyarázható.

Képei közül több mint félszáz található a pozsonyi Nemzeti Galériában, ezenkívül gyűjtőknél is, bár ezek egy része a háború alatt elpusztult. A már említett Wittmann gyároson kívül, akinek zólyomi lakásába Pór Bertalan festett falképet, Weigl Antal szabó-cégtulajdonos (Nyitra), Mandók Kálmán ács (Nyitra), Szőke József vésnök (Nyitra), Dr. Mészáros Sándor ügyvéd (Pozsony), Szlubek likőrgyáros (Pozsony), Dr. Földes Sándor ügyvéd (Pozsony) gyűjteményében több Staudt-Csengeli-kép volt látható. Sok-sok kép hollétének földerítése azonban még elvégzendő feladat.