Irodalmi Szemle, 1970
1970/5 - Duba Gyula: 25 éve
25 éve Általában gondolkozás nélkül, a megszokás beidegzettségével és valódi tartalmát kevéssé érezve mondjuk ki a szót: felszabadulás. A napi szóhasználatban már inkább csak a háború végét, a romokból való új életépítés lehetőségét és kezdetét jelenti. 1945 ragyogó tavaszát. A halottakra ma már kevesebbet gondolunk. Megkoszorúzzuk a hősök emlékművét, de a valamikori hús-vér harcosok alakját elfedi előlünk a sir, emléküket elhomályosítja az idő. Régen volt és mi — élünk. Ők meghaltak. Ha a fasizmust említjük, elkomolyodunk, de ugyanakkor gondolatban talán legyintünk: ugyan, régen halott rém meregeti ránk a szemét. . . ! Persze, biztosan nem mindenki legyint, a koncentrációs táborokból szabadultak bizonyára nem legyintenek. S a Hitler által halálra vagy rabszolgaságra ítélt nemzetek fiai sem legyintenek. De úgy vélem, az emberi szellem lehet mégis a legkevésbé közömbös a fasizmus szó hallatára, mert a szellem egyidős az emberrel, és az emlékezete messze visszanyúlik az időben, egészen léte gyökeréig. S az emberi szellem a fasizmus időszakában megérezte és azóta sem feledheti el, hogy életveszélyben forgott. És vele az egész emberiség. Nem közvetlenül a háború által volt veszélyeztetve, de erkölcsében, benső emberi mivoltában, a lényegében. A fasizmus ideológiája a faji hovátartozás erkölcsi értékké emelésével a humánum sírját ásta meg. A fasizmus az embert felszabadította minden erkölcsi gátlás alól, és előkészítette az ember elembertelenedésének folyamatát. Nem véletlen, hogy a Szovjetunió lett Hitler leghatalmasabb és legkérlelhetetlenebb ellenfele: a szocialista állam számára a győzelem erkölcsének és létének kérdése volt. A fasizmus mint világhatalomra törő ideológiai rendszer ideig-óráig megtűrhette volna a világban a demokráciát, de a nemzetköziség marxi gondolatát soha. Fajelmélet és nemzetköziség — a népek — nemzetek létezésének két ellenpólusa. Egyik kizárja a másikat. 1945-ben a szovjet fegyverek nyomán a nemzetköziség gondolata győzött. Ezért határkő, egyedülálló sorsforduló ez az évszám az emberiség történetében. A létéért küzdő emberiség és emberség győzelmet aratott. Duba Gyula E SZÁMUNK vers- és szépprózaanyagát A CSEH ÉS SZLOVÁK IRODALOMBÓL válogattuk. S nem minden célzatosság nélkül. Ogy érezzük, hogy ha a magyar irodalom mellett a cseh és szlovák irodalmat is közvetlen hagyományként és termékenyítő szellemi közegként kezeljük, akkor ezzel a csehszlovák szellemiségnek azt a haladó részét vállaljuk, amelyre itt huszonöt évvel ezelőtt újraépült egy ország. Válogatásunk, természetesen nem az átfogó bemutatás igényével készült.
