Irodalmi Szemle, 1970
1970/10 - HAGYOMÁNY - Gál István: Zinner János kassai professzor, Benjamin Franklin barátja és amerikai függetlenségi dokumentum-gyűjteménye 1782-ből
múzsáknak szentelte magát. Philadelphia elfoglalásánál véletlenül megtalálták azt a Tacitust, amelybe Washington írt jegyzeteket. Nagy szellemének bizonysága ez, aki ilyen mélyenszántó szerzőben lelte kedvét. A mostani forrongásban az egész kongresz- szus Washingtont olyan magas állásra emelte, amelyet ő törhetetlen hűséggel és igaz hazafias lelkesedéssel mindmostanáig betölt. Az utolsó hadjáratban Amherst alatt mint őrnagy szolgált; az amerikai kongresszus azonban az egész hadsereget rábízta mint legfőbb hadvezérre és marsallra. Bátorságát az angolok ellen már 1775 óta bebizonyította, s az amerikai szabadságot megvédte Thomas Gage, illetve William és Richard Howe ellen; védi még ma is Henry Clinton ellen, aki az angol csapatokat mint marsall vezeti. Howe tábornoktól kicsikarta Boston városát, és rákényszerítette, hogy az angolok az ágyúk visszahagyásával 1776. március 17-én a várost kiürítsék. Nyáron Washington kemény ellenállásba ütközött. Howe 50 000 emberből álló félelmetes hadsereggel jött ellene, komoly ellenállás nélkül elfoglalta Long Islandet, Staten Islaridet és New York városát, a hesseniek visszavették Fort Washingtont és Fort Leet; az amerikaiakat Whiteplainnél szétszórták, úgy, hogy minden az amerikai szabadság közeli végét jelezte. Ebben a kellemetlen helyzetben Washington rendületlen maradt, és híven követte saját tervét, amely így szólt: A bátor ellenség ellen mindig igyekszik védekezve tartani magát, s az ellenfél erejét gyöngíteni. Howe döntő csatára szerette volna őt kényszeríteni, és csapataival minden oldalról ostrom alá fogta. Az előrelátó Washington azonban lezárta a North folyót, és New jerseyből Pennsylvániába húzódott. Itt diktátornak kiáltották ki, az egész kongresszus pedig oltalma alá helyezte magát. Rövidesen azután megverte a hessenieket Trentonnál, az angolokat Princestownnál és Howe-nak téli szálláshelyein nagy zűrzavart okozott. Ezután Washington megszervezte csapatait, és egy jól megerődített táborba vonult New Jerseyben. Howe, aki a lezajlott hadjáratban tervét csak félig tudta megvalósítani, Philadelphiára irányította tekintetét; amikor azonban az utat elzárva találta, csapataival visszahúzódott, és egész haderejével New Yorkban kötött ki. Hosszú utazás után Howe partra szállt, birtokába vette Virginiát és Marylandet, megverte az amerikaiakat Brandiwíne-nál és Germantownnál, megszállta Philadelphia városát, és hódításai által megijesztette az Egyesült Államokat. Egyedül Washington, aki kiképzetten csapataival még nem támadhatott az ellenségre, csak ő nem csüggedt el. A hideg és erős télre ügyet sem vetve barakkokat építtetett, s a harcmezőn maradt, hogy a kongresszust, amely Philadelphiából Yorktownba vonult, fedezze. Howe győzelmeinek semmiféle más következménye nem volt, s az amerikaiak az 1777. évben is szabadságuk birtokában maradtak. A következő évben az angolok Clinton alatt újra kivonultak Philadelphiából. Vonulásuk közben Washington Mon- mouthnál Jerseyben rájuk tört, és megverte őket a csatatéren. Ettől fogva megfigyelés alatt tartotta az angolokat New Yorkban, hogy pusztításaiknak gátat vessen. Washington csaknem 60 éves, erős szervezete van, és minden nehézség ellen megedzett. A haza- szeretet és az igazságra törekvés jellemének fő vonásai. Vállalkozásaiban megfontolt, és mindig a legbiztosabb utat választja. Ami véglegesen hőssé teszi, az Amerikának, az új államnak jogai fenntartásával való szilárd megőrzése." (10—14] Zinner János Franklin támogatásával összeállított amerikai dokumentumgyűjteménye német nyelven nagyobb olvasóközönségre számíthatott, mint az eredetileg tervezett két latin nyelvű kiadvány. Az amerikai forradalom magyar, közép-európai, sőt európai visszhangjának egyik legefső dokumentációja, hiszen összeállítása éppen a függetlenségi háború félidejekor történt, és nem sokkal azután meg is jelent. Az amerikai forradalom hatása Európa-szerte akkor kezdődött, orosz, francia, lengyel, sőt osztrák fogadtatása ekkoriban még rendkívül kedvező volt. (Ne felejtsük el, hogy a mi II. Lipótunk is, mint Toscana uralkodója, még Virginia alkotmányát vette mintául hercegsége új alkotmányának megszövegezéséhez.) De jelentős a kiadvány azért is, mert magyar szerzőtől ez előtt kizárólag vallásos tárgyú vagy ihletésű művek szóltak Amerikáról. Ilyen volt az első magyar nyelvű könyv Amerikáról, Tótfalusi Kis Miklós ,Napnyugati Indiája és Bessenyei György és Kazinczy Ferenc Amerikaner)e. Bölöni Farkas Sándor amerikai útleírása előtt még négy magyar nyelvű kiadvány szól Amerikáról. De ha tekintetbe vesszük, hogy 1840-ig a francia forradalomról mindössze két magyar nyelvű könyv jelent meg, és azok is ellenséges beállításúak, akkor különösképpen kimagaslónak tarthatjuk a magyar Zinner professzor amerikai dokumentumgyűjteményét.