Irodalmi Szemle, 1969
1969/4 - FOLYÓIRATSZEMLE - Fogarassy László: Burgenländische Heimatblätter
folyóiratszemle Burgenländische Heimatblätter A posta meghozta Eisenstadtból (Kismarton) a Burgenländische Heimatblätter 4. számát és a 30. évfolyam tartalomjegyzékét. Ez a helytörténeti folyóirat évente négyszer jelenik meg kb. 200 oldal terjedelemben, kiadója a burgenlandi tartományi hivatal. A papiros, a boríték s nem utolsósorban a tartalom is elsőrangú. A régebbi évfolyamokat lapozva számos ismerős névvel találkozunk, írt bale Dr. Krammer Jenő, Benyovszky Károly, Dr. Fodor Henrik és sokan mások, akiket a sorsuk nem kötött ugyan Burgen- landhoz, de foglalkoztak regionális jellegű témával. A folyóiratot az Anschluss után, 1938 végén kénytelenek voltak beszüntetni, de Ausztria függetlenségének helyreállítása után felújították. A legutóbbi évfolyam tartalomjegyzéke igazolja, hogy cikkei történelem-, magyar- és földrajzszakosok, valamint etnográfusok érdeklődésére is igényt tarthatnak: Ambrus-Fallenbüchl Zoltán Schedius Lajos munkájáról, Magyarország térképéről referál a burgenlandi terület szempontjából, August Ernst a németek által megszüntetett Burgenland tartomány 1945-ös visszaállításáról, Fogarassy László Kismarton és környékének eseményeiről az 1921. évi bandaharcok idején, Ulrike Fuchs Podersdorf község gazdaságilag hasznos területének fejlődéséről, Mária Hornung pedig a burgenlandi népi mondákban szereplő démoni jelenségekről. Kárpáti Zoltán Kari Kalchbrenner életrajzát ismerteti, Josef Loibersbeck pedig megírta két burgenlandi magyar község (Felsőpulya és Felsőőr) történetét, s ez a két tanulmány jó mintául szolgálhat a mi falutörténeti kutatóinknak is. Harald Prickler adalékot közöl a zenetörténet kismartoni vonatkozásairól Eszterházy Pál idejében. Megjelenik Josef Rittsteuer tanulmánya: „Eichtätt és Burgenland“; Leopold Schmidt etnográfus két cikkében a fagyosszentek tiszteletével és a karácsonyi népszokásokkal foglalkozik. Max Steiger megírta a burgenlandi mozgó postahivatalok történetét, Gottfried Traxler a Lajtahegység és a Fertő-tó flóráját írja le, Mária Willinger pedig a burgenlandi színházak történetéről ír. A rövid közlemények közül figyelmet érdemel Kari Semmelweis ismertetése egy 1620-ban kiadott nyomtatványról, amely a lakompaki csatával foglalkozik. Könyvismertetések egészítik ki a folyóiratot, közöttük egy magyar nyelvű kiadvánnyal is foglalkoznak. Burgenlandban az ottani csekély számú magyar lakosságot leszámítva csak az idősebb, főleg értelmiségi nemzedék tud még magyarul. A folyóirat szerkesztése elismerésre méltón tárgyilagos, a helytörténet magyar vonatkozásainak feldolgozása nem számít tabunak, sőt, egyes munkatársai (Kari Semmelweis, Harald Prickler) magyar folyóiratokban is publikálnak. A lap legjobban talán a Vlastivedný őasopisva emlékeztet, de szigorúbban tudományos. Ezenkívül népszerű tudományos folyóiratok is megjelennek. Véleményem szerint évi 180—200 oldalt az Irodalmi Szemle is fenntarthat honismereti és helytörténeti tanulmányokra, amire már volt is precedens (Püspöki Nagy Péter írása a felsőszemerédi rovásemlékről). Ez esetben a lapnak a nyári hónapokban is meg kellene jelennie. A népszerű tudományos cikkek számára megfelel a Természet és Társadalom, amelyet függetlenebbé kellene tenni, s részben a Hét, amelynek azonban szakítania kell azzal a gyakorlatával, hogy alkalmi külső munkatársak közreműködését általában nem igényli. Fogarassy László
