Irodalmi Szemle, 1969
1969/2 - Fügedi Elek: A cseh és szlovák költészet magyarul
A táblázatban részletesebb adataival bemutatott legfontosabb 53 köteten kívül be kell számolnom még, legalább röviden néhány további kötetről, illetve szerzőikről. Elsősorban néhány olyan fordító nevét közlöm, akiknek fordítása csehből, illetve szlovákból összegyűjtött vagy válogatott műfordításaikat (verseiket) tartalmazó köteteikbe is bekerült. A sort József Attilával és Szabó Lőrinccel kell kezdenem. József Attila fordításai (sokszor nem teljes számban) hatszor jelentek meg összes verseinek és műfordításainak gyűjteményében. Szabó Lőrinc műfordításait (Örök barátaink) már öt kiadásból ismerhetjük. Még néhány szerző, akinek műfordításgyűjteményében, (verseskötetében), cseh és szlovák versek magyar fordításai is szerepelnek: Berkó Sándor, Fodor András, Fraüo Zoltán, Garai Gábor, Gábor Andor, Gáspár Endre, Hegedűs Géza, Horváth Béla, Illyés Gyula, Juhász Gyula, Kardos László, Keszthelyi Zoltán, Képes Géza, Kosztolányi Dezső, Nemes Nagy Ágnes, Rab Zsuzsa, Rába György, Somlyó György, Végh György, Weöres Sándor. Cseh, illetve szlovák költők verseit tartalmazó szerelmesversantológiák: Halhatatlan szerelem (1930), Szeretlek (1947), Vallomás (1955), Énekek éneke (1957, 1966), Szerelmes kalendárium (1962), 0] szerelmes kalendárium (1963, 1965), Szerelmes; arany kalendárium (1965), Szerelmes ezüst kalendárium (1967). Ezek a gyűjtemények a következő csoportban felsoroltakkal együtt (egy kivételével), mind Budapesten jelentek meg. Egyéb antológiák: Száz vers (1956, 1957), Himnusz a békéről (1960), Prométheusz tüze (1961), A tűz csiholői (1961), Guernica (1963), Külföldi versek könyve (1964), Égövek, ábrák, csillagok (1965), A világirodalom ars poeticái (1965), Árion (1966), Gyémánttengely (1967), A Korunk költészete (1967), Négy évszak (1968). Néhány érdekesebb kötet: Árvízkönyv Szeged favára (Bp. 1880): Cajak és Botto-fordítással, Árva megyei Almanach (Alsókubín 1912): 7 Hviezdoslav-fordítással, Gábor Andor: Mert szégyen élni s nem kiáltani (Bécs 1923): Šrámek- és Bezruő-fordítással, Költőnők Antológiája (Bp. 1943): Halamová-fordításokkal. Hadd sorolom még fel, bár nem tartozik szigorúan a tárgyhoz, néhány fordító nevét, akiket közleményemben eddig nem említettem, pedig megérdemlik, hogy itt szerepeljenek. 1945 előtt: Dénes Endre (=Zádor András), Halasi Lipót, Juhász Árpád, Petneházy Ferenc, Vozári Dezső1. 1945 után: Babos (Fábiusz) László, Baranyi Ferenc, Bede Anna, Demény Ottó, Dénes György, Dudás Kálmán, Eörsi István, Gál Sándor, Gereblyés László, Gömöri György, Hajnal Márton, Kalász Márton, Kardos Pál, Kálnoky László, Károlyi Amy, Kemény Ferenc, Kiss Károly, Kovács-Farský Vladimír, Kulcsár Tibor, Lator László, Orbán Ottó, Pákozdy Ferenc, Rónay György, Simon István, Tornai József, Tótfalusi István, Tóth Elemér, Tóth Judit, Tőzsér Árpád, Veres János. Végül összehasonlítás céljából: magyarból kb. 1580 verset fordítottak szlovákra, 200 utánközléssel. Szlovákra kb. 2050-et, 1050 után közléssel. Vagyis 10.000-nél jóval több már a cseh, a szlovák és a magyar versek kölcsönös közléseinek a száma. 1968 nyarán.
