Irodalmi Szemle, 1969

1969/2 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Kassa szerepe és hatása Kazinczy életében és életművében

Tiszt. Péczeli Urammal, aki azt tartja, hogy mentül több ilyen forma Gyűjteményeink lesznek, annyival hasznosabb leszsz az a’ Nemzetnek: Ugyanis így nem tsak azoknak, akik munkáikat az illyen Gyűjteményben be adgyák, lészen egymás között aemolatio- juk, hanem a Gyűjtemény szerző Társaságokis fognak egymás között aemulálódni, hogy tsak a’ leg jobb darabokat vegyék be.. .‘‘19

És mint annyi másban, az öreg Rádaynak ebben a dologban is igaza volt. Az egymással nemes versenyt folytató úttörő kassai folyóiratok a magyar irodalom és nyelv megújhodásában, a nemzetté válás és társadalmi haladás elősegítésében felbecsülhetetlen érdemeket szereztek. Az Orpheus a felvilágosodás radikális eszméinek terjesztésében elöl járt, és Kazinczy ezzel a folyóirat-vállalkozásával saját eszmei-világnézeti fejlődésének zenitjére jutott el.

Az Orpheus utolsó számait még 1790 végén nyomdába adta, de azok — különféle nehézségek miatt — csak 1792 elején jelenhettek meg. Ekkor már anyja birtokán, a Sárospatak közelében fekvő Alsóregmecen élt. Valószínű, hogy az Iskolafelügyelői állásból való elbocsátása után néhány hónapig még nem adta fel a kassai lakását. Az elbocsátás 1791 áprilisában történt, s Kazinczy csak szeptembertől kezdve figyelmezteti a levelezőtársakat, hogy a leveleiket ezután már ne Kassára, hanem Regmecre irányítsák.

Ebben az időben a hazai politikai légkör már egyre fojtottabbá válik. A francia forradalom eredményeitől megrettent bécsi udvar rendőruralmat vezet be, és durván elnyomja a szabadabb gondolkodást. 1793-ban a cenzúra könyörtelenül lecsap Kazinczy egyik fordítására, a Wielandból átültetett Diogenesve. Ugyanazon év július 29-én Kazinczy ezt írja a debreceni kollégium diákjának, Csokonai Vitéz Mihálynak: „Az Ür tőlem azt kívánja..., hogy számára küldjem-meg a’ Magyar Museum darabjait. Meg- küldeném örömest: de nem lehet többé kapni. Az elmúlt hónapban vétettek Abaújvár- megye által ď Hellytartó Tanács rendeléséből sequestrum alá. Ha onnan kiszabadúl- nak, ha kiszabadúlnak tudniillik, meg küldöm.“20

A rossz sejtelemmel áthatott pesszimista hang teljesen indokolt. Rohamosan közelednek már azok a napok, amikor a jakobinus mozgalomban való részvétel gyanújával letartóztatott Kazinczy és Batsányi perében az úttörő kassai folyóirat súlyos corpus delictiként számít, és amikor a kassai tartózkodás idején kikristályosodott eszmék a vesztőhely, „hóhérszín“21 közelébe sodorják a nyelvünk és haladásunk ügyében emberfeletti munkát végző Kazinczy Ferencet.

19 Uo., I. köt., 513. o.

?0 Uo., II. köt., 303. o.

21 A Puky Ferenchez intézett (a 4. sz. jegyzetben idézett) levélben használja ezt a kifejezést Kazinczy.