Irodalmi Szemle, 1969
1969/10 - HAZAI FÓRUM - Popely Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság létrejöttének előzményei
munkaközösség és központ létesítése a csehszlovákiai magyarság sajátos valóság- problémái számára. Ennek a munkaközösségnek és központnak témaköre a következő: 1. A kisebbségi magyarság gazdasági, szociális, művelődési és kulturális kérdései. 2. A cseh—magyar, szlovák—magyar és ruszin—magyar s általában a szláv—magyar viszony. 3. A csehszlovákiai magyarság és általában a kisebbségi magyarság szerepe Kelet-Európában.“14 A Sarlónak ezt a memorandumát, sajnos, egy-két napilapon kívül senki észre sem vette, s természetes, hogy az akadémia* hivatalos munkatervének kidolgozásakor figyelemre sem méltatták. 2. A losonci ígéret tetté válása a) A milliós ajándék és a körülötte kialakult érdekharc 1931. január utolsó napján a köztársasági elnök húszmilliós jubileumi ajándéka végre szétosztásra került. Azoknak az egyesületeknek, intézményeknek, amelyek már léteztek, a köztársasági elnök adományát azonnal folyósították, az adományból létesítendő új intézményeket illető pénzösszegeket pedig az intézmények megalakulásáig a Zemská Bankánál helyezték letétbe. Masaryk elnök a húszmilliós összeget aránylag igazságosan osztotta fel. Köztársaságának valamennyi nemzetisége képviselve van a megajándékozottak között. Jutott belőle a cseheken és szlovákokon kívül a németeknek, magyaroknak, ruszinoknak és lengyeleknek is. Masarykot sokan igyekeztek s igyekeznek még ma is — főleg a magyarságnak adományozott millió miatt — magyarbarátnak feltüntetni. Ez azonban téves vélemény. Masaryk mint elnök nagy reálpolitikai érzékkel rendelkező államfő, mint filozófus humanista eszméket valló és ezeket gyakorlatilag is megvalósítani szándékozó ember volt. „A magyarok Szlovenszkón teljes egyenjogúságot élvezhetnek és nem lesznek elcsehesítve, sem elszlovákosítva“15 — írja A nemzetiségi kérdés című munkájában. Felismerte a „magyar ügy“ kényes voltát, s megpróbálta megértően kezelni a köztársasághoz csatolt magyar kisebbséget. „Nemcsak megértem a magyarokat, hanem együtt is érzek velük. Teljesen érthető, hogy fáj — igen, ismétlem, megértem, fáj nekik, — hogy történelmi nevezetességű ezeréves hazájuk összeomlott. Ezen azonban nem lehet változtatni. A magyaroknak bele kell nyugodniok. A mai helyzethez kell alkalmazkodniok, ha ebben az államban akarnak élni.“16 Figyelmet érdemel még a következő masaryki kijelentés: „A magyarok nyelvi és kulturális jogai nem valami állami kedvezmény, hanem az államnaík jól felfogott érdeke kívánja, hogy polgárai nyugodtan éljenek és jól érezzék magukat. Jól ismerem a szlovenszkói és ruszinszkói magyarok kulturális jelentőségét, és most mondhatom, hogy saját kultúrájuk kiépítésében államunkban semmi akadályt sem fognak találni.“17 A magyaroknak „ajándékozott“ milliót tehát Masaryk nem tekintette ajándéknak, hanem nagyon is jó befektetésnek, amelyet — az ő saját szavaival élve — az államnak jól felfogott érdeke kíván. Túlzott volt tehát az az egyoldalú glorifikálás, amely a kormánypárti magyar lapokban kezdett napvilágot látni. Az aktivisták túlbuzgó hálálkodásuk hangoztatására minduntalan alkalmat találtak a későbbiek folyamán is, mint pl. a csehszlovák állam megalakulásának évfordulóján (október 28.), vagy Masaryk születésnapján (március 8.). Hadd lássunk itt néhány példát ezekből a törleszkedő hálálkodásokból: „Masaryk Tamás köztársasági elnök megragadta az alkalmat mindig, hogy népe iránti szeretetét nemzeti és vallási tekintet nélkül kimutathassa. Csak nemrég áldozott a magyar kultúra részére sajátjából egy millió koronát, melyért minden köztársaságbeli magyar 14 Uo. * A Csehszovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság népszerű és közkedvelt neve a Masaryk Akadémia lett. Előfordulnak azonban még a Masaryk Társaság, a Társaság, a Csehszlovákiai Magyar Akadémia, Kisebbségi Magyar Akadémia, valamint az Akadémia elnevezések is. 15 T. G. Masaryk: A nemzetiségi kérdés, 193. I. Práger Könyvkiadó Vállalat, Bratislava 1935. '6 Uo., 194. 1. 17 Uo., 196. 1.
