Irodalmi Szemle, 1969
1969/10 - HAZAI FÓRUM - Popely Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság létrejöttének előzményei
Popely Gyula Kisebbségi kulturális életünk két évtizedes időtartamának a legtöbb reménységgel s az általános kulturális kibontakozás legnagyobb lehetőségével kecsegtető szakasza az 1920-as évek vége s az 1930-as évek eleje. Ekkorra már kirajzolódnak az önálló kisebbségi kultúra körvonalai, kulturális tényezőink nagy része alkalmazkodik az új viszonyokhoz, és megpróbálja illúziómentesen nézni és értékelni az adott helyzetet. Az államfordulat, a kisebbségi sorsba jutás sok kulturális intézményünk megszűntét vagy megszüntetését is jelentette, pl. a Nyitrán székelő Felvidéjki Magyar Közművelődési Egyesületét (FMKE), az eperjesi Széchény Körét, a lévai Reviczky Társaságét, az ungvári Gyöngyösi Társaságét stb. Sok egyesületünk azonban, alkalmazkodván az új viszonyokhoz, tovább folytatta kulturális tevékenységét. Említést érdemel itt három legjelentősebb intézményünk: a pozsonyi Toldy Kör, a komáromi Jókai Egyesület és a kassai Kazinczy Társaság. Vezető központi kulturális intézménnyé egyik sem tudta felküzdeni magát; mindvégig megmaradtak a szűk regionalizmus keretei között. A kassai Kazinczy Társaság a könyvkiadás terén egy időben központi szervvé lépett elő. Anyagi erőforrásai azonban korlátozottak voltak, s ez nem engedte irányító kulturális intézménnyé válását.1 A húszas évek folyamán több kísérlet történt ellenzéki oldalról egy átfogó, irányító szerv létrehozására. E kísérletek már eleve sikertelenségre voltak ítélve, főleg szűk pártpolitikai érdekeik miatt. Az egyetlen részben sikeres próbálkozás Szent-Ivány József nevéhez fűződik, akinek 1930 nyarán sikerült létrehoznia a kisebbségi magyar írók tömörülését világnézeti és pártpolitikai különbségek nélkül. Ez az ún. Szent- iváni Kúria több összejövetelt megért, de utóbb ebből is csak „csődtömeg“ lett. Sokkal nagyobb remények fűződtek a köztársasági elnök milliós ajándékából létrehozott Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társasághoz. Ez az intézmény 1931 novemberében alakult, az állam támogatását élvező szerv volt, megvolt tehát a lehetősége az önálló, zavartalan kulturális munkára. „1918 és 1938 között egyszer adódott olyan alkalom, amikor a csehszlovákiai magyar írókat (és tudományos dolgozókat, s művészeket) — világnézeti különbségre való tekintet nélkül — közös szervezetbe lehetett volna tömöríteni. Ez a szervezet — a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) — a harmincas évek első felében létre is jött, de néhány évi működés után anyagilag és erkölcsileg egyaránt csődbe jutott“ — írja róla Turczel.2 * Részlet egy készülő monográfiából f1 A csehszlovákiai magyarság két háború közötti társadalmi és kulturális életének ismertetését lásd dr. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén című könyvében! 2 turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 121. 1. Tatran Kiadó, Bratislava. a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság létrejöttének előzményei*
