Irodalmi Szemle, 1969
1969/6 - DISPUTA - Horváth Rudolf— Takács András: Népkönyvtárak — magyar könyvek
A könyvállomány összetétele műfajok szerint a következőképpen oszlik meg: Szépirodalom 57.1 százalék Gyermekirodalom 18,7 százalék Politikai irodalom 11,7 százalék Szakirodalom 12,5 százalék. A magyar könyvállomány összetétele műfajok szerint a következőképpen oszlik meg: Szépirodalom 60,8 százalék Gyermekirodalom 18,6 százalék Politikai irodalom 10,0 százalék Szakirodalom 10,6 százalék A járásonkénti megoszlás a következő: Járás Szépirod. Gyermekirod. Polit. irod. Szakíród. Dunaszerdahely 60,8 százalék 18,3 százalék 11,8 százalék 9,1 százalék Galánta 65,3 százalék 17,4 százalék 7,8 százalék 9,5 százalék Komárom 54.8 százalék 20,2 százalék 8,6 százalék 16,4 százalék Nyitra 66,2 százalék 20,6 százalék 4,5 százalék 8,7 százalék Érsekújvár 67,1 százalék 14,7 százalék 8,7 százalék 9,5 százalék Léva 64,3 százalék 15,5 százalék 11,7 százalék 8,5 százalék Losonc 55,5 százalék 17,1 százalék 15,8 százalék 11,6 százalék Rimaszombat 63,4 százalék 20,8 százalék 9,2 százalék 14,3 százalék Rozsnyó 55,7 százalék 20,8 százalék 9,2 százalék 14,3 százalék Kassa 60,8 százalék 23,4 százalék 10,4 százalék 5,4 százalék Terebes 55,5 százalék 22,1 százalék 7,4 százalék 15,0 százalék A könyvállomány sem számban, sem összetételben nem éri el az össz-szlovákiai mu- tatőszámokat. Az egy magyar lakosra eső könyv 0,91, míg az össz-szlovákiai mutató 1,52. Ezt a számot nem éri el egyetlen egy járás sem. A nyitrai (0,60) és a komáromi (0,67) járások az össz-szlovákiai átlagnak kb. 35 százalékát érik el. Ugyanígy az egy olvasóra eső könyvek száma mélyen az össz-szlovákiai átlag alatt van. Míg egy magyar olvasóra 10,1 kötet jut, addig az össz-szlovákiai átlag 16,2. De magában az összkönyvállományban is nagy az eltolódás. Míg a felmért terület összlakosságának 80,8 százaléka magyar nemzetiségű, addig az összkönyvállománynak csak a 62,6 százaléka magyar, tehát a differencia 18,2 százalék, ami kb. 34.000 kötetet tesz ki. Nagy a műfaji eltolódás a könyvállományon belül. Ez az eltolódás a szépirodalom javára történik. Míg az össz-szlovákiai átlagban a szépirodalom 44,4 százalékot tesz ki, addig a felmért terület magyar köteteinek 60,8 százaléka szépirodalom. Ez az eltolódás a szak-, politikai és gyermekirodalom arányának csökkenését idézi elő. Míg a szak- és politikai irodalom aránya össz-szlovákiai méretben 30,9 százalék, addig a felmért területen magyar vonatkozásban 20,6 százalék. Bár a gyermekirodalom terén a felmért terület átlaga (18,6 százalék) és az össz-szlovákiai átlag (22,7) között kisebb a különbség, mint a politikai és szakirodalom esetében, mégis ez a nagyobb aránytalanság, mivel az ifjúsági olvasók az összes olvasók 55,4 százalékát teszik ki, viszont a könyv- állomány arányszáma csak 18,6 százalék. így egy ifjúsági olvasóra 3,4 kötet jut, ami az össz-szlovákiai átlagnak kb. 23 százalékát teszi ki. Az 1957-es évben a felmért területen az egy magyar nemzetiségű lakosra számított, vásárolt könyv értéke 1,10 Kčs. Bár ez eléri a törvényesen előírt összeget (1,— Kčs egy lakosra), a feltüntetett adatok azt mutatják, hogy a magyar lakta területen ezt a limitet legalább egy bizonyos ideig növelni kellene. Ha a felmérés adataiból indulunk ki, és a magyarok-lakta terület népkönyvtárainak számát kb. 500-ra tesszük (pontos adat sehol nincs), akkor az olvasók számának az össz-szlovákiai átlagra való emeléséhez a könyvállományt kb. 400.000 kötettel kell feltölteni. így elérheti az össz-szlovákiai szintet.
