Irodalmi Szemle, 1969
1969/6 - DISPUTA - Horváth Rudolf— Takács András: Népkönyvtárak — magyar könyvek
Hogy a tényeket érzékeltessük, nézzük meg, ml a helyzet egy-egy szakaszon, például a hivatásos és az amatőr könyvtárosok nevelése terén. Nincs hivatásos könyvtárosokat képző iskolánk. Azaz hogy két évvel ezelőtt Pozsonyban megindult (középiskolai szinten), de már meg is szűnt. Állítólag nincs iránta érdeklődés. Persze hogy nincs. Ugyanis olyan intézmény számára kell csak szakembereket nevelni, amely van, amely létezik. Nekünk pedig könyvtárhálózatunk nincs. A jelenleg létező országos központ magyar tudományos dolgozókat nem igényel. A kerületi, illetve járási népkönyvtáraknál külön magyar osztály nem létezik. S így felvetődik a kérdés, hogyan képzelhető el a hallgatók toborzása egy olyan jellegű iskolába, amelynek elvégzése után nincs az elhelyezkedésre lehetőség. Elsősorban tehát meg kell teremteni a könyvtári hálózatot, és akkor biztosak lehetünk, hogy a könyvtárosokat képző iskolába lesz kellő számú jelentkező. Sajnos, ez az egyszerű, logikus elgondolás vagy nem jutott eszébe az eddigi irányító szerveknek, vagy nincs szándékukban, hogy a kérdést maradéktalanul megoldják. A Csemadok Központi Bizottságának ilyen értelmű beadványai és a beadványok megválaszolását és realizálását sürgető figyelmeztetései mind ez ideig süket fülekre találtak. Felmérés és felmérési technika A népkönyvtárak felmérése során a kitűzött cél a magyar lakta falvak könyvtárainak áttekintése, könyvvel való ellátottságuk és működésük megállapítása volt. A kérdőív összeállításánál arra törekedtünk, hogy komplex képet kapjunk a könyvtárakról, működésükről és könyvállományukról. Külön figyelmet szenteltünk a csehszlovákiai magyar írók műveinek. Ezért a kérdőívhez, melyen a könyvtárat és működését érintő kérdések voltak, csatolntunk egy jegyzéket a csehszlovákiai magyar írók műveiről, amelyen fel kellett tüntetni az egyes művek szám szerinti előfordulását a könyvtár állományában és a kölcsönzési frekvenciát. A kérdőíveket a Csemadok helyi szervezeteinek vezetőségéhez továbbítottuk azzal a kérelemmel, bízza meg a helyi szervezet vezetőségének egyik tagját, hogy az a helybeli könyvtárossal végezze el a felmérést. A felmérést eredetileg a Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatalával közösen, a helyi könyvtárak vezetőinek bevonásával szándékoztuk megvalósítani. De szándékunk csak szándék maradt. Több tárgyalás és kérelem után — mivel a dió feltörhetetlennek bizonyult —, eredeti tervünktől eltérően a felmérést csak a Csemadok vonalán valósítottuk meg. A Csemadok helyi szervezeteinek vezetői a helybeli könyvtárossal töltötték ki a kérdőíveket. Ezúton is köszönet a fáradozásukért! Összesen 500 kérdőívet küldtünk ki, ebből 142-t kaptunk vissza, de mivel az egyes kérdőívek hiányosan voltak kitöltve, így a felmérést 127 kérdőív alapján végeztük el. A felmérés adatait így is reprezentatívnak kell tekinteni, mivel az egyes járásokban a kérdőívek eltérő mennyisége ellenére (pl. Kassa 5, Rimaszombat 21) az átlagos járási számmutatók lényegesen nem térnek el egymástól. Feltehető tehát, hogy több kérdőívvel is ezeket az átlagokat kaptuk volna. A felmért 127 község összlagossága: 155.059, ebből a magyar nemzetiségű polgárok száma 125.343. A magyar lakosság aránya tehát a felmért területen 80,8 százalék. A felmérés 11 járás területét érinti, mivel a bratislavai járásból egyetlen egy kérdőívet sem kaptunk vissza. A felmérésbe nem vettük be azokat a járási és körzeti könyvtárakat, amelyekben hivatásos könyvtárosok működnek. A felmérést a következő szempontok szerint végeztük: 1. Az olvasók száma és összetétele 2. Könyvállomány 3. Kölcsönzés 4. A csehszlovákiai magyar írók művei. Az olvasók száma és összetétele A felmért 127 könyvtárnak összesen 14.179 olvasója van, ebből a magyar nemzetiségű olvasók száma 11.339. A járásonkénti megoszlás a következő:
