Irodalmi Szemle, 1969
1969/4 - FIGYELŐ - Kurucz Sándor: Vojtěch Preissig
matikai sorok formájában, érzelmileg ható formákat öltenek. Párizsban alkotta meg Preissig grafikai tanulmányainak nagy részét, s ezeket később, 1906-ban, New Yorkban adta ki Coloured Etchings címen. Az album előszavában írja Milos Jiránek: „Olyan egyszerű motívumokat dolgozott itt fel, amelyeket észre sem veszünk, holott nap mint nap elmegyünk mellettük, amíg csak az alkotó fel nem tárja bensőséges szépségüket.“ Grafikai lapjai szintetikus izgalmakat váltanak ki bennünk (merengő leány arcok egybemosódása a folyók illatával, bársonyos virágkelyhekkel, s ugyanakkor alkalmazott grafikája csupa optikai-vizuális szenzáció is). Az aszimmetrikus kontrapunkciós grafikai képszerkesztés a japán fametszettechnika hatását tükrözi. Mindez, Whistler hatásával megerősítve, ragasztott színes képeinek kompozíciós felépítésében, s talán még tudatosabban az alkalmazott grafika területén kap fontos szerepet. A non-statikus képrend, amelyet ragasztott szecessziós képeinél alkalmazott, itt már szigorú geometrikus formákat ölt. Preissig 1903-ban tér vissza Prágába, s itt fejezi be Párizsban félbehagyott munkáit. Elhagyja a finom árnyalatokat, és áttér a tiszta, telt alapszínek használatára — ám rövid idő múlva, munkáinak újraértékelése után, visszatér a fekete-fehér grafika ábrázolási eszközeihez. 1910-ben elhagyja Prágát, s az Egyesült Államokba utazik. 1912-ben a New York-i Művészeti Főiskola tanára. Csak most tud megbirkózni a természeti alakzatok leegyszerűsítésének és geometriai formákba való átalakításának problémáival. Kialakult új iránya leginkább ezúttal is alkalmazott grafikai alkotásaiban fir gyelhető meg. Minden betűtípusa, amelyet 1912 és 1914 közt tervezett, magán viseli a geometrizálás jegyét, amelynek célja a dinamikus szecessziós irányzat megszüntetése, de az is, hogy olyan elemi formákkal helyettesítse, amelyek a betűknek kifejezőbb vizuális hatást kölcsönöznek. Amerikában készült alkotásainak a tér problémái alkotják a mag- vát. A geometria és a matematika segítségével alkotja meg tértanulmányait, számolva a néző szemének újfajta érzékenységével. Figyelmét mindjobban a látás és érzékelés problémáira összpontosítja, egyre fontosabb szerepet kap bennük a matematika mint a legalkalmasabb kifejezési eszköz. Optikai tanulmányai a tiszta geometrikus formákból törékeny, leheletfinom térháló-kompozíciókba mennek át. Alapköve ezeknek a formáknak a négyzet és a háromszög, s kettő kombinációiból tevődik össze az alapsor, amely a kör és az ellipszis nélkül kíván komplex egységet alkotni. Preissig talán akkor közelítette meg leginkább a mai geometrikus absztrakciót, amikor a valós — geometrikus — képekre színt vitt fel. 1938-ban felhagy a munkával, s minden erejét a köztársaság megmentésének szenteli. Ha áttekintjük munkásságát, meglepetten látjuk, mennyi új terület nyílt volna a számára, ha meglettek volna hozzá a kedvező anyagi feltételei. Preissig ennek ellenére sem kényszerült irányt változtatni, mindig volt rá ereje, hogy menet közben is kérdéseket tegyen fel, amelyek kora művészetével szinkronban álltak, sőt némelyek csak a következő években váltak aktuálissá. Kurucz Sándor
