Irodalmi Szemle, 1969
1969/3 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Az igényesség és korszerűség példája
Urániáról — Irodalomtörténeti jellegű és értékű említés: Sándor István 1803-ban kiadott Magyar Könyvesházában és Pápay Sámuel 1808-ban megjelent A magyar literatúra esmereté ben. A Kármán élete és életműve körül összesűrűsödött homályt a magyar irodalomtörténetírás atyjának nevezett Toldy Ferenc törte át először azzal a feltedezésszámba menő gyűjteményével, melyet 1843-ban Kármán József írásai és Fanni hagyományai címmel adott ki. A Kármán portréját is első ízben felvázoló Toldy ismeretei még meglehetősen hézagosak és félreértésekkel s tévedésekkel kevertek; Toldy például szilárdan meg volt győződve arról, hogy a Fanni hagyományai nem Kármán műve, hanem női toliból született tényleges napló, melyet az Uránia kegyeletből bocsátott közre. A Toldy Ferenc úttörő kezdeményezésével megalapozódott és napjainkig hatalmassá terebélyesedett Kármán-irodalom az író életével és munkásságával kapcsolatos félreértések nagy részét kiküszöbölte, de a gondosan végzett filológiai kutatások ellenére is maradtak még olyan életrajzi és életművi vonatkozások, amelyeknek tisztázása már jórészt a szerencsétől és véletlentől függ. Nincs kizárva ugyanis, hogy valahol még lappanghatnak olyan írások, dokumentumok, amelyeknek feltárása az életrajzban és életműben visszamaradt homályos foltokat is teljesen eloszlatja. 2 Kármán legfontosabb életrajzi adatát: születési dátumát tőle magától tudjuk. Egy szabadkőműves elöljárójához intézett levelében közölte, hogy 1769. március 14-én született. A születési hely: Losonc, egy pillanatig sem volt vitás. A Kármán-család valószínűleg már a XVII. században is ebben a városban élt, de az itt-tartózkodásukra vonatkozó első hiteles adatok csak a XVIII. század elejéről maradtak fenn. Ekkor a család már szoros kapcsolatban állt a Rádayak híres nemesi famíliájával, amelynek tagjai közül jelentős irodalom- és kultúrapártolók és írók kerültek ki. A Kármán-család hírnevét az író nagyapja, Kármán András alapozta meg, aki igazgató-tanára volt az 1666 óta virágzó losonci gimnáziumnak, és tanítványai között olyan nagyszerű tudósokat is számon tartott, mint Bél Mátyás és Hatvani István. Az író apja, id. Kármán József, a nagyapához hasonlóan külföldi egyetemeken tanult, és tanulmányai befejezése után református lelkész, később pedig püspök (szuperintendens) lett; egyházi íróként is ismert volt a neve; különösen a református papság számára összeállított Ecclésiai Agendája szerzett neki nagy népszerűséget. Érdemes megemlíteni, hogy id. Kármán József a Rádayak segítségével az armális nemességet is megszerezte a családnak; a nemesi címmel főképp nagyreményű fia társadalmi érvényesülését szerette volna biztosítani. Ilyen nagy műveltségű és ambiciózus papi-értelmiségi családból indul el Kármán József életpályája. Már a családi körben gondos nevelésben részesül, és kitűnően megtanul németül is. A Kármán-házban főleg a nagyagya kedvéért beszéltek németül; a Gyöngyösi Abigél nevet viselő nagymama egy Bornemissza Péterhez hasonló kalandos sorsú református prédikátornak, a Kassán is lelkészkedő, megfélemlíthetetlenül szókimondó Gyöngyösi Pálnak volt a leánya; apja Magyarországról való elbujdosása, kiüldözése után már német környezetben, az Odera menti Frankfurtban nevelkedett, és az ott is megforduló Kármán András felesége lett. A losonci gimnázium elvégzése után Kármán először a pesti, majd pedig a bécsi egyetemen tanulta a jogot. Pesten a Ráday-família vele egyívású fiaival, ifjabb Pállal és legifjabb Gedeonnal, valamint Martinovics Ignác öccsével, Martinovics Márk orvossal barátkozott. Bécsbe kerülése után az ő társaságukban ismerte meg azt a könnyű hírű és vérű asszonyt, gróf Markovics Miklósnét, akihez aztán szerelmi viszony fűzte. Ennek a szerelmi kapcsolatnak, illetve az azt dokumentáló német nyelvű levelezésüknek rendkívül nagy irodalomtörténeti jelentősége van. A forrásértékkel bíró levelek több olyan életrajzi adatot tartalmaznak, melyeknek más nyomuk nincs, testközelből mutatják be Kármán külső és belső egyéniségét, gondolkodását, társadalmi ambícióit, a szerelemről vallott felfogását stb. A Kármánnal kissé anyáskodva is bánó, de a szerelmese szellemi felsőbbségét fenntartás nélkül elismerő Markovicsné sokszor szól Kármán hódító megjelenéséről, párját ritkító szellemességéről, okosságáról, és nagyratörő
